Akikért a déli harang szól

Mint mondta: föl kellene ébredni az embereknek most, amikor elaltatnák őket a nagy internacionalizmus eszméjével. Kérte az Urat, hogy adjon nekünk is hős magyar szívet. Mert jószívű a magyar, aki enni kér, annak ad, de a hazáját is meg kell védenie.

Majd a mise során a példabeszédet követően arról beszélt, hogy az ember hajlamos rá, hogy úgy járuljon kérni az Istenhez, mint az éjjel egy házba bezörgető, aki enni kér. Sokszor agresszíven, csak a bajban fordulunk hozzá. Ám Jézus nevében Atyának szólítjuk Őt, aki ezt a zaklatást, erőszakoskodást megengedi részünkről önmagával szemben. Mert végtelen az Ő mennyei édesapai szeretete irántunk.

Pedig ezer és egy oka lenne arra, hogy ne foglalkozzon velünk többé. Ha más nem hát az, hogy csak a bajban fordulunk felé. De az Úrjézus azt mondja, hogy ne riasszon el az, hogy régóta nem kerested, hanem gyere, mert hív az Isten. Emberként gyöngék vagyunk és hitványak, de Jézus nevében mégis alkalmasak vagyunk arra, hogy azt mondjuk az Istennek: Atyám, és hogy: Hallgass meg!

A szentmisét követően a 2013-ban a nándorfehérvári diadal tiszteletére ültetett ezüsthárs mellett tartotta megemlékezését a templomkertben Mindszent Város Önkormányzata és a Mindszenti Római Katolikus Egyházközség. A jelenlévőket Hevesi Tímea fuvolaszólója köszöntötte, majd Szécsényi Józsefné, az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja, a „Mecénások a Kultúráért” Egyesület elnöke emlékezett az 560 évvel ezelőtt történtekre:

Háborúktól, súlyos járványoktól sokat szenvedett kis hazánk egyik dicső napjára emlékezünk – fogalmazott. Az Országgyűlés 2011-ben július 22-ét emléknappá nyilvánította, mert ez a nap „a hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe”. Hiszen 1456-ban az oszmánok európai hódításainak útjában egyetlen számottevő ellenfél, Nándorfehérvár vára állt.

Hetvenezres haderő közelített a Kapisztrán János által vezetett keresztes sereg kiképzetlen, de lelkes önkéntesei felé. Egyedül Hunyadi és Szilágyi jól felszerelt, harcedzett serege volt az, ami útját állhatta az oszmán terjeszkedésnek. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte a támadást, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését, és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

A déli harangszó több mint öt és fél évszázada elválaszthatatlanul összefonódik a nándorfehérvári diadallal. III. Calixtus pápa a török elleni keresztes hadjáratra való mozgósítás és lelkesítés jegyében a keresztény világ minden egyes templomában a harangok mindennap háromszori megszólaltatását és az Úr imádságának háromszori elmondását rendelte el. A pápai bulla híre Magyarországra csak a nándorfehérvári diadal után érkezett meg, ám a győzelmet ünneplő honi harangozás emléke összekapcsolódott a III. Calixtus által elrendelt európai gyakorlattal.

A déli harangszó tehát a nándorfehérvári csodáért szóló hálaadás. A magyar hősök emlékét hirdeti, akik több mint fél évezreddel ezelőtt vívták élet-halál harcukat a sokszoros túlerővel szemben. Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a kereszténység védelme, az összetartás, minden időben és minden helyen fontos kötelesség, és hogy minden nap imádkozzunk szabadságunkért – zárta Szécsényi Józsefné emlékező beszédét. A megemlékezés végén Zsótér Károly polgármester és Salamon László plébános újabb szalagot helyezett el a nándorfehérvári hősök emléke előtt tisztelgő ezüsthársfa ágain.