quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Vásárhely24.com archívum

Tőzsdei csalással vádolnak egy szegedi asztalost

2016. június 30.

Tőkebefektetési csalás kísérletének vádjával hamarosan bíróság elé áll egy szegedi asztalos, miután – az ügyészség tájékoztatása szerint  – szabálytalan módszerekkel megpróbálta felsrófolni egy cég részvényeinek árfolyamát.

A férfi 2014-ben kezdett el tőzsdézni; itt forgatta meg a megtakarításait. A vádhatóság közleménye szerint kicsiben dolgozott: alacsony hozamú, kevésbé kockázatos értékpapírokba fektette a pénzét. Mint írják a döntéseit az határozta meg, hogy amennyiben csökkent egy adott részvény árfolyama, akkor vásárolt belőle, amikor pedig nőt, eladta.

2014 őszén – a fenti megfontolások mentén – egy magyarországi székhelyű gazdasági társaság  részvényével kezdett kereskedni. Feltehetően azonban kevesellte a hozamokat, ugyanis trükközni kezdett: a megvásárolt részvényeket magának adta el, hogy azt a látszatot keltse a papírok sokkal keresettebbek a piacon, mint valójában, a cég a valóságosnál  likvidebb, az értékpapírjai nagyobb kereskedelmi volumenűek. A vádhatóság szerint a cél mindezzel az volt, másokat is tőkebefektetésre, vagy a befektetésük emelésére, esetlegesen ezzel ellentétes irányú ügyletekre bírjon.

A vádirat szerint a férfi 2015 januárjáig kilenc ilyen tranzakciót bonyolított le. Összesen 2500 részvényt adott el és vásárolt meg. (A trükközéssel  egyébként az értékpapírokkal érintett gazdasági társaság működését, gazdasági   helyzetét nem befolyásolta.)

A hatályos jogszabályok szerint az olyan ügyletkötés, amelynek eredményeként a tényleges tulajdonos és a kockázatviselő személyében nem történik változás, piacbefolyásoló ügyletnek minősül, és egyben színlelt ügylet – olvasható a vádemelésről szóló közleményben.

A férfi bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.