Gálával ünnepelt a Maros – Galériával!

A makói Maros Táncegyüttes szinte összeforrt Tóthné Döme Máriá nevével. – Ez a pár évtized úgy kezdődött, hogy 7 esztendős koromban a Bartók iskolában néptáncoktatás is volt a testnevelés óra keretében, ami végigkísérte az életemet – kezdte a beszélgetésünket a művészeti vezető a táncegyüttes 35. évfordulóján. Tóthné Döme Máriát még szombat délután kerestük meg a Hagymaház szabadtéri színpadán zajló készülődés során, hogy az esti gáláról, pontosabban az ide vezető útról minél többet megtudjunk tőle.
Kezdetekben még a sport, azon belül a kézilabda és az atlétika, illetve a művészeti ágak közül a hegedülés is sokáig elkísérte a fiatal Máriát, aztán idővel minden lekopott, csak a néptánc maradt meg. – A tanárképzőben magyar és népművelő végzettséget szereztem, aztán jöttek a különféle olyan iskolák, melyekben a táncoktatást sajátítottam el – folytatta a Maros művészeti vezetője. Aztán elérkezett 1981, mikor is a makói művelődési házba került, hogy újjászervezze az 1957-ben alapított együttest.
A néptáncot abbahagyni nem lehet. Ebbe bele kell születni, s csak kihalni lehet belőle. Ezt Tóthné Döme Mária is vallja. Ezt az elhivatottságot pedig nem egyszerű évtizedeken keresztül tovább és tovább vinni. Ez hogyan is sikerül, illetve sikerült Tóthné Döme Máriának, azt tőle itt hallja:
##audio:3005##
A szombati gálán a Maros valamennyi csoportja bemutatkozott, a legkisebbektől kezdve egészen a felnőttekig. Nem csupán olyanok léptek fel, akik mind a mai napig az együttesben táncolnak, hanem olyanok is, akik egykoron voltak a tagjai.
Munkatársunktól. K.