Nahát, már palotát is lehet építeni a kertekben?

Szeged környéki kiskerttulajdonosok már évek óta küzdenek azért, hogy ne kelljen lebontaniuk, vagy bírságot fizetniük azért, mert túllépték a terület 3 százalékos beépíthetőségi határát.

Az egy héttel ezelőtti kormányrendelet viszont most 10 százalékos beépíthetőséget ír elő. Ez még a régóta az 5 százalék eléréséért harcoló szegedi tulajdonosokat is meglepte.

Bontaniuk kellett volna

Pár évvel ezelőtt több Szeged környéki kerttulajdonosnál szúrópróba szerű ellenőrzést tartottak a hatóságok, s mivel a telkeken a megengedett 3 százalékos beépíthetőséget meghaladó méretű házakat találtak, több esetben százezres bírságot szabtak ki, illetve néhány tucat esetben a bontásról hoztak határozatot.

Ez utóbbi csoportba tartoztak Angyal Gabriella és családja is, akik nem akartak belenyugodni a hivatali döntésbe, ezért alapítottak egy civil érdekvédelmi szervezetet, a Családok a Kiskertekért Egyesületet, amelynek rövid idő alatt több száz tagja lett.

A szervezet sorra felkereste még akkor, 2013-ban a szegedi képviselőket, hogy próbálják elérni, hogy a beépíthetőség 3 százalékról 5 százalékra növekedjen. A Szegeden ellenzékben levő Fidesz mindent el is követett az ügy érdekében, még közgyűléseken is napirenden szerepelt a probléma, ám a város vezetői azzal utasították el a beépíthetőség felemelését, hogy az olyan kötelezettségeket róna a városra, mint például szélesebb út építése, csatornázás és egyebek, főként ha huszárosan a lakóövezetté minősítéssel oldották volna meg az egyébként Szeged esetében 5-6000 érintett problémáját, akik közül sokan életvitelszerűen élnek a kiskertekben, mivel a drága rezsijű panellakások fenntartása miatt inkább a kisebb kényelmetlenségekkel is járó lakhatást választották.

Az ügy tovább bonyolódott a földforgalmi törvény hatálybalépésével, mivel ekkor az is kiderült, hogy a kertek földterületnek minősülnek, ami miatt ugyanazt a procedúrát kell végigjárniuk egy esetleges adás-vétel esetén, mintha néhány hektár szántót adnának, vennének.

Ez utóbbi problémát orvosolta a kormányzat azzal, hogy lehetővé tették a kertek illetékmentes kivételét a mezőgazdasági termelésből. A nemrégiben a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint pont ezekre vonatkozik az, hogy június 14-től akár a terület 10 százalékáig is beépíthetővé válik.

Korlátozás nélkül

Ez utóbbi rendeleten csodálkozott el az 5 százalékért harcoló szegedi civil is, mert szerinte a rendelet az önkormányzatokat  váratlanul érte, mivel az Országos Településrendezési és Építési Követelmények vonatkozó jogszabályát az önkormányzatoknak bizonyos szabályok betartása mellett át kell vezetni.

Ez derül ki a szegedi közgyűlés pénteki előterjesztéséből is, ahol napirendre kerül éppen az erről az egyeztetési folyamatról szóló előterjesztés is. Az kiolvasható az előterjesztésből, hogy egy több hónapig is elhúzódó egyeztetésről van szó, amelynek végén derül ki, hogy mit lehet és mit nem építeni egy kertben.

A júniusi kormányrendelet azonban már másnaptól hatályos, tehát ha valaki a kiskertjében éppen kacsalábon forgó házat akar építeni, amennyiben illetékmentesen elintézte a mezőgazdasági termelésből való kivonást. A CSAK elnöke szerint így akár védett területeken is épülhet lakóháznak is megfelelő épület.

„Mi sem így gondoltuk” – magyarázta Sándor János hozzátéve azt is, hogy a szegedi kiskertesek, akik egyébként meghaladták a korábban hatályos 3 százalékos beépíthetőséget, attól megmenekültek, hogy házaikat le kelljen bontani, ám a jelenlegi rendelet megjelenése előtt kirótt több százezres bírságokat meg kell fizetni.

Szerintük az önkormányzatok nincsenek is felkészülve a jogszabály átvezetésére, így annak ideje alatt akár kacsalábon forgó palotákat is engedélyeztethetnek.