Állatkínzás jogi esetei: mit tenne, ha harcikutya törne be az udvarába?
A Büntető Törvénykönyv módosítása óta évente 1200 feljelentésből 400 ügy végződik a bíróságon, ezek felében elmarasztaló ítélet születik. Az igazságügyi szakértő szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy árnyalni kellene a törvényt.
Részegen vadkacsát sütöttek, három bűncselekményt követtek el
Egy szombati hajnalon, buliból hazafelé menet megéhezhettek a kamaszok, a közeli vízparton totyogó vadkacsák egyikét fejbe verték kővel, majd sütögetni kezdték. Az arra sétáló vadőr azonban kihívta a rendőröket, mivel úgy gondolta, hogy a fiúknak nincs vadászengedélye, magyarul orvvadászok. Az előállítás során aztán sorra vették, hogy a tényállás szerint hány pontban sértették a tinédzserek a jogszabályokat. Kiderült, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 245.§ a) pontjába ütköző és a szerint minősülő vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként engedély nélkül, felfegyverkezve (kővel) vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végezve elkövetett orvvadászat és állatkínzás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult büntető eljárás az elkövető fiatalok ellen. Itt az állatkínzás bűncselekményét is elkövették, hiszen cselekedetük nemcsak hogy alkalmas volt az állat életének kioltására, de a vadkacsa el is pusztult. A törvény egyébként bünteti a már a maradandó károsodás, illetve pusztulásra alkalmas cselekedet is. Így bilincsben vitték el a fiúkat, információink szerint felfüggesztett börtön járhat a hajnali bulis grillezésért.
Mindegy, hogy a fazékban végezné, ha a még élő halat csomagtartóba tesszük, az is állatkínzás Deim Zoltán, igazságügyi állatorvos szakértő ismer olyan eseteket is, amikor horgászokat állítottak bíróság elé azért, mert nem kábították el a kifogott halat, mielőtt a nejlonba vagy tejes ládába gyömöszölték, hogy abban vigyék haza, ahol halászlevet főztek volna belőle. Igaz, ezekben az esetekben nem maga a maradandó károsodást, illetve pusztulást előidéző szárazon és élve való szállítás miatt kerültek a horgászok pácba, hanem a megengedettnél nagyobb mennyiségű hal kifogása miatt akadtak fenn a rostán a halőr szúrópróba szerű ellenőrzésekor. Ekkor azonban rendszerint hívják a rendőrt, fotók, videó felvételek készülnek, amelynek során világosan kitűnik, ha a kifogott halat nem kábították el valamilyen módon mielőtt – a törvény szerint maradandó károsodás okozására, illetve a hal életének kioltására alkalmas körülmények között – víz nélkül, nejlonban, csomagtartóban szállították volna az amúgy is a megengedettnél nagyobb mennyiségű halat. A szakértő szerint ezekben az esetekben is többnyire felfüggesztett büntetést kérnek az ügyészek, és Deim Zoltán tapasztalata szerint még így is vélhetően visszatartó hatású lehet a bírósága procedúra miatt.
Állatkínzás vagy önvédelem?
Az állatkínzás 2004 áprilisa óta számít bűncselekménynek, előtte a szabálysértést merítette ki egy-egy cselekmény. 2003 – ban egy Tolnai megyei eset verte ki a biztosítékot, amikor biztonsági őrök, brutális módon agyonvertek egy kutyát. Állatvédők ezt követően gyűjtöttek össze több százezer aláírást a szigorítás érdekében. Ekkor azonban bár bűncselekménynek számított az állatkínzás, de csak abban az esetben, ha az a közrendet, illetve a közbiztonságot veszélyeztette, magyarul a társadalom szempontjából került meghatározásra, nem pedig az esetlegesen bántalmazást, kínzást elszenvedő állat szempontjából. A 2012-ben módosított, 2013. július 1-től hatályos törvény már magára az állatra vonatkozóan állapítja meg a kínzást. Így a jelenleg hatályos törvény két év szabadságvesztést helyez kilátásba azok számára, akik úgy bánnak az állatokkal, hogy az alkalmas azoknak maradandó egészségkárosodást, illetve pusztulásukat előidézni. Három év szabadságvesztés pedig azért járhat, ha egy állatnak különös szenvedést okoz valaki, illetve több állat egészségkárosodást, pusztulását idézheti elő. Persze vannak a törvényben engedmények, például, ha nevelési célzattal, idomítás okán, alaposan megindokolható módon okoznak fájdalmat egy állatnak, no és persze, szintén indokoltan gazdasági célzattal tartott állatok esetén is előfordulhatnak elfogadható érvek. Deim Zoltán, igazságügyi szakértő szerint azonban előfordult olyan eset is, ami minimum elgondolkodásra adhat okot: egy harci kutya szabadult be egy udvarba, ahol egy gyermek és az apa kutyái játszottak. A hazaérkező édesapa rémületében egy seprűvel összetörte a kutya koponyáját, az ebet komoly műtét után meg tudták ugyan menteni (koponyalemezeket kapott), most azonban az apa áll bíróság előtt, ahol azt kellene bizonyítania, hogy indokolt, és arányos volt-e a cselekedete. Deim szerint a BTK vonatkozó részét az önvédelem esetével kellene kiegészíteni. Ezzel hamarosan a jogalkotókat is meg fogja keresni az igazságügyi szakértő.
fotó:illusztráció: noiportal.hu
