4 pont: veretlen a magyar válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott a hajrában egyenlítve 1-1-es döntetlent ért el szombaton Izland ellen a franciaországi Európa-bajnokság F csoportjának második fordulójában, így közel került a nyolcaddöntőbe jutáshoz.
A három ugyanilyen rendszerben lebonyolított világbajnokságon mindössze egyetlen csapat esett ki négy ponttal, de matematikailag a magyarok még nem jutottak a 16 közé. Az utolsó körben Bernd Storck szövetségi kapitány együttese szerdán Portugáliával találkozik Lyonban.
Eredmény, F csoport, 2. forduló:
Magyarország-Izland 1-1 (0-1)
—————————–
Marseille, Velodrome Stadion, 60 842 néző, v.: Szergej Karaszjov (orosz)
gólszerzők: Saevarsson (88., öngól), illetve G. Sigurdsson (40., 11-esből)
sárga lap: Kádár (81.), Kleinheisler (83.), Nagy (91.), illetve Gudmundsson (42.), Finnbogason (75.), Saevarsson (77.)
Magyarország:
————-
Király Gábor – Lang Ádám, Guzmics Richárd, Juhász Roland (Szalai Ádám, 85.), Kádár Tamás – Gera Zoltán – Dzsudzsák Balázs, Nagy Ádám, Kleinheisler László, Stieber Zoltán (Nikolics Nemanja, 67.) – Priskin Tamás (Böde Dániel, 67.
Izland:
——-
Hannes Halldorsson – Birkir Saevarsson, Ragnar Sigurdsson, Kári Arnason, Ari Skúlason – Johann Gudmundsson, Gylfi Sigurdsson, Aron Gunnarsson (Emil Hallfredsson, 67.), Birkir Bjarnason – Kolbeinn Sigthórsson (Eidur Gudjohnsen, 84.), Jón Dadi Bödvarsson (Alfred Finnbogason, 69.)
I. félidő:
———-
39-40. perc: az izlandiak jobb oldali szögletét követően Király kiejtette a labdát, megpróbált utána vetődni, de nem érte el, átesett rajta egy izlandi, majd Kádár ütközött Aron Gunnarssonnal, az orosz bíró pedig büntetőt ítélt. Gylfi Sigurdsson higgadtan a jobb sarokba lőtt, Király balra vetődött (0-1).
II. félidő:
———–
88. perc: Nagy remek indítása után Nikolics tört be veszélyesen a 16-oson belülre a jobb oldalon, középre gurított és a labda a Böde elől menteni igyekvő Saevarssonról került a gólvonal mögé (1-1).
Valamivel kevesebb mint egy órával a kezdő sípszó előtt néhány fekete, Magyarország feliratú pólós szurkoló megpróbált az egyik szektorból a másikba átmászni, de a biztonsági személyzet ezt megakadályozta. Ezt követően megerősítették az egyik kapu mögötti lelátó biztonsági személyzetét, illetve a rohamrendőrök is nagy számban felvonultak. A kisebb “közjáték” után viszont a lelátókon nagy többségben lévő magyar szurkolók varázslatos hangulatot teremtettek az amúgy is kiváló akusztikai adottságokkal rendelkező arénában: a több mint húszezer magyar például együtt énekelte “Az éjjel soha nem érhet véget” című számot, amikor az felcsendült a Vélodrome-ban.
Az első perctől magához ragadta a kezdeményezést a magyar csapat. Egyértelműen irányított és a kezdetektől sokkal többet birtokolta a labdát, az izlandiak jószerivel csak elvétve találkoztak vele, s akkor is saját térfelükön. Az első kapu felé tartó kísérlet mégis a szigetországiakhoz fűződik, de Bödvarsson fejese fölé szállt.
A magyarok számos ígéretes akciót vezettek a két szélen, de a beadások az izlandi kapus kezében kötöttek ki, vagy a védők fejelték ki, Dzsudzsák lövését pedig blokkolták. Hiába volt elképzelés a magyar válogatott játékában helyzetig nem jutott, mert az utolsó passzok rendre pontatlanok voltak. A labdabirtoklásban óriási volt a különbség, a kékmezesek meg sem próbálkoztak a letámadással, míg a magyarok ilyen jellegű kísérletei rendre sikeresek voltak.
Az utolsó negyedórára kiegyenlítettebbé vált a meccs és már helyzetek is adódtak a kapuk előtt. Előbb a 31. percben Gudmundssonról “lepattant” Kádár, ez ziccert teremtett, de az izlandi jobbszélső lövését Király lábbal hárította. Erre válaszul két magyar lehetőség következett: előbb az utolsó pillanatban mentettek Dzsudzsák elől, majd az ezt követő szöglet után Kleinheisler próbált a 16-os jobb oldaláról a hosszú sarokba csavarni, de fél métert tévedett. A 39. percben Király hibája – szöglet után kiejtette a labdát – 11-est eredményezett, amit higgadtan értékesített Gylfi Sigurdsson, így hiába volt 69 százalékban a magyaroknál a labda, az északiak vonulhattak előnnyel az öltözőbe.
A folytatásban sem változott a játék képe: a magyarok többet birtokolták a labdát és támadtak, ugyanakkor nem találtak rést az izlandi védelmen, amikor pedig Kleinheisler két ízben is távoli lövéssel próbálkozott, nem találta el a kaput. Az első félidőtől eltérően ekkor már az izlandiak megpróbálkoztak gyors ellentámadásokkal, amelyek azonban nem voltak veszélyesek.
A 60. perctől fokozódott a magyar nyomás, az izlandiak hosszú perceken át nem jutottak el a magyar térfélig, de láthatóan ez egyre kevésbé volt céljuk, őket már csak az eredmény tartása érdekelte.
Már-már úgy tűnt, hogy a magyar fölény nem vezet gólra, amikor Nikolics megindulás és középre adása nyomán összejött az egyenlítés.
A percekig tartó gólörömben a magyar táborban számos görögtűz lobbant, majd ezek nagy része végül a pályára repült.
A ráadásban majdnem mégis vereség lett a vége, mert az izlandiak 16 méteres szabadrúgása ugyan lepattant a sorfalról, de az ismétlésnél a labda, amely megpattant egy magyar játékoson, nem sokkal kerülte el a bal alsó sarkot.
A magyar csapat győzelemként ünnepelte a döntetlent, melynek végén a játékosok és a szurkolók együtt elénekelték a Himnuszt.
