Megalázott diplomaták és megalázott ország

Egy nappal a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója – és egyben a Nemzeti Összetartozás Napja – előtt a békeszerződésről és a párizsi magyar delegációt vezető Apponyi Albert tevékenységéről konferenciát tartottak a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múeumban.

Miklós Péter, a közgyűjtemény vezetője a rendezvény előtti köszöntőjében kijelentette: fontos, hogy ne csak a kilencvenhat, de a hat évvel ezelőtti eseményekre is emlékezzünk, hogy tudniillik, a magyar állam lehetővé tette minden a trianoni döntés nyomán külföldre szakadt magyarnak, hogy jogi értelemben is a nemzet tagjává válhasson.

A konferencián Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is részt vett. Megnyitójában arról beszélt: Apponyinak nem volt lehetősége befolyásolni az előre megírt ítéletet, a békediktátum tartalmát. Szólt arról is, hogy a korábbi időkben a szomszédos országok a számukra kedvező döntést a történelmet átfestve jogosnak, sőt igazságosnak nevezték, míg mások igyekeztek a szőnyeg alá söpörni a diktátum generálta problémákat, azonban ma már a Magyar Tudományos Akadémia egy külön kutatócsoportja dolgozik a valós tények feltárásán és feldolgozásán.

Trianonban nem szerződést, hanem diktátumot kellett aláírnia kiutazott magyar delegációnak, amelynek összeállítására valódi – mai kifejezéssel élve – castingot rendeztek a kormányban, s csak az utolsó napon állt össze a különvonattal indulók névsora – jelentette ki Vizi László Tamás főiskolai tanár, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese. Előadásában rámutatott: a korábban megjelent publikációk tartalmával szemben a dokumentumot aláíró, az első világháborút katonaorvosként végigszolgáló Dr. Bernárd Ágost, valamint a hat nyelvet beszélő Drasche-Lázár Alfréd a magyar államfő – Horthy Miklós kormányzó – felhatalmazásával látták el kézjegyükkel a dokumentumot. Vizi professzor felidézte: a magyar delegáció az aláírás helyszínére érkezve, bár a francia katonák díszsorfala előtt haladt el, nem kapott tisztelegést, csak a palotát elhagyó küldöttségnek – amely immár nem hadvislő fél képviselői voltak – adtak katonai tiszteletet.

_{Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

A trianoni diktátum – amely egy hevenyészett, pontatlan és egyben később sok vitára okot adó szerződés volt – terület- és vagyonátadást is rögzített. Erre mutatott rá előadásában Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora, kifejtv,: nem volt más választása az országnak, hiszen csak az aláírás által térhetett vissza nemzetközi jogi alany státuszába. A professzor kiemelte: túl azon, hogy nemzetrészeket szakított el a diktátum, az addig 45 milliárd aranykorona értékű nemzeti vagyon 15 milliárdra apadt.

Anka László, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa Apponyi Albertnek a béke érdekében kifejtett tevékenységét elemezve részletezte az Interparlamentáris Unió tagjaként végzett munkáját, minek során Apponyi elérte, hogy a millennium évében a nemzetközi szervezet – a román tiltakozás ellenére – a magyar fővárosban tartsa ülését, de szólt arról is, hogy a Szerbia ellen meginduló támadást hírét az akkor Hollandiában tartózkodó Apponyi örömmel fogadta.

A trianoni határokat már 1919 tavaszán meghúzták, minden esetben Magyarország kárára – erről Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem tanára szólt előadásában, rámutatva: a magyar tárgyalódelegáció útja során több alkalommal is megalázó helyzetbe került. Ilyen volt, amikor a vonatút során a svájci-francia határon a menetjegyük kifizetésére szólították fel őket, és a párizsi pályaudvaron az őket fogadó delegációvezető sem fogott kezet a magyar politikusokkal, csak később, a szálloda falai között, amely ráadásul egy garniszálló volt, és folyamatosan korlátozták a magyar diplomaták mozgását.

_{Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

Gulyás professzor hozzátette: a mérhetetlenül szigorú és elfogadhatatlan döntés eredményeként az ország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent, a lakosság száma 18 millióról 7,5 millióra apadt, s mintegy 3,2 millió magyar rekedt a határokon kívül. A döntés ellen Apponyi a francia külügyminisztérium épületében, a győztes hatalmak képviselői előtt mondott nagyívű beszédet, amelyben a döntést etnikai, történelmi, biztonságpolitikai, valamint földrajzi és gazdasági gyengeségeire is rámutatott.

A konferenciát záró előadásában Tarján M. Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza az Apponyi nevével fémjelzett oktatási törvénycsomaggal kapcsolatos tényekre és legendákra hívta föl a figyelmet, s ismertette saját új kutatási eredményeit is.