Búzát vetnek a makói hagyma helyett

Magyarország már nem önellátó fokhagymából: annyit importálunk, főként Kínából, mint amennyit itthon megtermelünk. Makó térségében egyre többen termesztenek gabonát fokhagyma vagy vöröshagyma helyett.

MH

Zsugorodik a fokhagyma termőterülete Magyarországon. Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: míg egy hektár búza megművelési költsége százezer forint, addig egy hektár fokhagymáé másfél-kétmillió forint. Nagy az élőmunka-teher a fokhagymán: a szedés, a mosás-tisztítás, a csomagolás mellett a kiváló vetőmag és az öntözés sem csekély költséget jelent. A termesztők szerint öt hektár alatt nem éri meg vesződni a fokhagymával, nincs kellő profit, ezért Makó térségében és Békés megyében is nem kevesen mást vetnek a földbe, például gabonát.

Gubacsi Zoltán szerint a termésátlag hektáronként tíz tonna, ez friss zöld fokhagymát jelent, amely a szárítás után 30 százalékot veszít súlyából. A termesztők kilónként nyolcszáz forintos felvásárlási árral kalkulálnak.

Makói cég által csomagolt kínai fokhagyma. El kell olvasni a címkét.

Magyarország tíz éve még önellátó volt fokhagymából, jelenleg csaknem annyit importálunk, főként Kínából és Spanyolországból, mint amennyit itthon termesztünk. Nemcsak a fokhagyma termőterülete csökkent, hanem a vöröshagymáé is, az osztrák és holland áruk miatt.

Gubacsi hangsúlyozta: gondot jelent, hogy a Kínából származó fokhagymát átcsomagolják és magyar termékként értékesítik. Ez a jelenség még a piacokon is előfordul, súlyosbítva az álőstermelőkkel, akiknek őstermelői igazolványuk van, ám nem termelnek fokhagymát.