Szegedi kiadó jegyzi a világ első orosz gyermekszótárát

Szegedi könyvkiadó jegyzi a világ első orosz gyermekszótárát: a Grimm gondozásában megjelent, Irina Oszipova szerkesztette kiadványt Borbás László, a kiadó vezetője mutatta be a nagyközönségnek.
Elmondta, a több mint ötszáz oldalas gyermekszótár a kisdiákok teljes szókincsét lefedi. Irányonként több mint 3 ezer címszót tartalmaz, illetve több mint 5 ezer példát és kifejezést. A szavak megértését színes rajzok segítik, az orosz mondatok és magyar fordításuk pedig megkönnyíti a címszó használatának elsajátítását.
A kiadvány a játékos beszédszituációk és nyelvtani magyarázatok mellett fényképekkel illusztrált országismereti szakaszokat is tartalmaz, melyek bemutatják az orosz kultúrát, a növény- és állatvilágot, valamint a jellegzetes sportokat is.
A 7-12 éves fiataloknak szánt könyv mellett, egy a 12-18 éveseknek szóló tanulószótárt is sajtó alá vitték. Mindkettő egy nagyobb nyelvcsomag egy-egy darabja. A magyar anyanyelvű diákok számára összeállított kiadványaik közt, az orosz mellett német és angol nyelvű gyerekszóürátakat, illetve angol, német, franciául és spanyol tanulószótárakat is találunk.
Tíz év alatt a szegedi kiadó az általános- és középiskolás korosztályban magasan piacvezető lett, összesen mintegy 300 ezer diák tanul szótárainkból – mondta a kiadóvezető. A szakember mindemellett arról is szólt, meglátása szerint, a nyelvtanulásban egyaránt meg van a helye az online és a nyomtatott szótáraknak; igaz a kiadó gyermekszótáraiból kizárólag papír alapú változat létezik, a tanulókönyveik azonban a világhálón keresztül is elérhetők.
Hozzátette jelenleg egy olyan megoldáson dolgoznak, hogy egy online alkalmazással e két szótártípus előnyeit valahogy egyesítsék.
Szólt arról is, a számok és a tapasztalatok azt mutatják, a nyelvtanulók körében, az utóbbi években ismét növekszik az érdeklődés az orosz nyelv iránt. Szavai szerint 1990-ben még 600 ezren tanultak oroszul, tíz évvel később már csak ezerhatszázan, ma ez a szám azonban az általános- és középiskolások között már eléri az ötezret. Úgy véli további jelentős növekedést hozhat, ha a nemzeti alaptanterv módosítása során – talán más idegen nyelvek mellett – az orosz is bekerül az első tanulható idegen nyelvek közé.