XXIII. Búza és repce tanácskozás

Nagy segítséget nyújt a Debreceni Egyetem a termelők, falugazdászok, és a termelésben résztvevő szakemberek számára az új kutatási eredmények megismerésében. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Tiszántúlon a legfontosabb, de az országban és külföldön is az egyik legkiemelkedőbb egyetemi oktató- és kutatóbázis. A minden évben megrendezésre kerülő tanácskozás célja a kutatási eredmények bemutatása, azért, hogy a magyarországi termelők sikeresebben tudjanak reagálni az újabb kihívásokra.

Első előadóként Prof. Dr. Birkás Márta egyetemi tanár, a Szent István Egyetem oktatója felhívta a figyelmet a talajművelés szerepére, ami szignifikánsan befolyásolhatja a termesztés sikerességét. Előadásában bemutatta az őszi búza és az őszi káposztarepce termesztésében elkövetett technológiai hibákat, amelyeket kritikus mozzanatokként a gazdák sajnos évről évre elkövetnek. Ezeket a hatásokat azonban csak kis mértékben lehet befolyásolni – figyelmeztetett. A nem kellő időben végzett, rossz szántások, nagymértékben befolyásolják a talaj hőmérséklet, levegő és víz gazdálkodását, amelyeket a tenyészév során később már korrigálni nem lehet. Hibaként említette, hogy a gazdálkodók túl hamar végezték el a szántást, különösen olyan időszakokban, amikor száraz, vagy ellenkezőleg túl nedvesek voltak a talajok. Vannak olyan esetek, amikor az elkövetett hibák néhány perc alatt már jelentkeznek, de azokat csak több év alatt lehet megszüntetni. Ilyen hibák esős években alakulnak ki elsősorban és a talajtaposást hosszú ideig megérzik a földjeink.

Előadásában felhívta a figyelmet az „eketalp” réteg kialakulására, amit később talajlazítással lehet megszüntetni. Azonban ezeket a változásokat a talajban vizsgálni, monitorozni kell, azért, hogy a szükséges eszközökkel befolyásolni lehessen a káros talajszerkezet kialakulását.

Alapfeltételként megemlítette a 28-30 cm mélyebben lazított réteget, ami aszályos és csapadékos idényben is biztonságosabb termesztést tesz lehetővé. Összefoglalásként kiemelte: olyan talajállapot szükséges, ami során a gyökerezést, víz- és tápanyagfelvételt segítő, nedvességet visszatartó helyzet kialakítása szükséges a biztonságos termés kialakításához.

Dr. Lakatos Zoltán „A gabonatermelés és kereskedelem jövőképe” címmel tartotta meg előadását és véleménye szerint Magyarország adottságai rendkívül jók, mivel az összes területünk 79%-a termőterület, amiből 46%-ot képvisel a szántóterületek nagysága. Az Európai Unió országai közül hazánkban, – Dánia után – a második legnagyobb arányszám ez. A gabonafélék és olajos növények összes termése a csatlakozást megelőzően 12,6 millió tonna volt, míg a 2004-2015 évek átlagtermése megközelítette a 15,8 millió tonna nagyságot.

Ebből a számból kiemelte, hogy a bioüzemanyagok termelése igen nagy hatással volt a magyar mezőgazdaságra. Ez az iparág folyamatosan növekedett, ami biztos felvevő piacot jelentett a gazdák számára. A biodízel gyártásához 350-400 ezer tonna olajos magból sajtolt, illetve részben importból származó 130 ezer tonna növényi olaj és 20 ezer tonna használt sütőolaj került a magyarországi üzemekbe. A bioetanol Magyarországon előállított mennyisége 2015-ben megközelítette a 440 millió litert. A termeléshez 950 ezer tonna biztosította az alapanyagot, az izocukorral együtt 1,8 millió tonna volt az éves ipari célú kukorica felhasználás. A bioüzemanyagok kötelező bekeverési aránya 4,9 % -ra emelkedett a benzin és gázolaj esetében, 2014. január 1-jétől. Az USDA előrejelzése szerint ebben az évben 726 millió tonnára becsülik, az őszi búza termésmennyiségének alakulását. Az EU 28 országának várható termése 145 millió tonna körül prognosztizálható, aminek a jelentős hányadát (~ 125 millió tonna) az Európai Unió fel is tudja használni.

Előadásában rámutatott, hogy Magyarország egyik legnagyobb hiányossága, hogy hazánk nehezen képes azonos minőséget nagy mennyiségben előállítani, így az export is determinált.. Véleménye szerint a hatékonyság növelésével, a területek koncentrálásával, a szövetkezeti rendszer kiépítésével lehetne javítani a mostani helyzeten. Az export célokhoz meg kell teremteni az egységes szállítmányok kialakításának a feltételeit, aminek az alapja a vetőmagkérdés rendezése. Az őszi búzából jelenleg hazánkban készleten 2,3 millió tonna áll rendelkezésre, ami véleménye szerint nagymértékben befolyásolja az idei felvásárlási árakat. Hazánkban az idei termésmennyiség extrém eseményektől függően 4,5 millió tonna közelében várható. Az ár 40 ezer forint / tonna környékén alakulhat, de ez folyamatosan változik. Zárásként hangsúlyozta, hogy a kapuban álló generációváltáshoz nélkülözhetetlen  szakértelem, a szakember utánpótlás biztosítása. Hazánk és az EU 28 ennek a problémának a megoldásában érdekelt, mivel a mezőgazdasági szakemberek életkora, a korcsoportok alakulása elöregedő tendenciát mutat. A Debreceni Egyetemnek ezért stratégiai kulcsszerepe van, a jól képzett fiatal mérnökök képzésében.

Prof. Dr. Kátai János egyetemi tanár „A növénytermesztés alapja a talajdegradáció – talajvédelem” címmel köszöntötte a nagyszámú hallgatóságot. A növénytermesztés eredményének szinten tartását alapvetően az ökológiai tényezők, agrotechnikai eljárások, a növények genetikai sajátossága határozza meg. Az ökológiai tényezők közül a növénytermesztés számára nagyon fontos a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak alakulása. A fenntartható fejlődés során szükség van a talajaink védelmére, javítására, a talaj minőségi szerkezetének megóvására, olyan agrotechnika alkalmazása mellett, amely során meg tudjuk őrizni a talaj termékenységét. A termelésnek környezetkímélőnek és egyben gazdaságosnak kell lennie, figyelembe véve a termőhelyi adottságokat, aminek feltétlenül szükséges alkalmazkodni az ökológiai és ökonómiai feltételekhez. A téma szükségszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy az ENSZ 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította. Ennek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a talaj alapvető szerepére, ami sok milliárd ember számára meghatározza az egészséges élelmiszert és a takarmány alapanyagot az állattenyésztés számára. Előadásában kiemelte a földhasználat művelési ágak szerint alakulását, az 1950-es évektől napjainkig. Sajnálatos módon, csak hazánkban, a mezőgazdasági terület 2 millió hektárral csökkent az elmúlt 60 évben. 1950-es évekhez képest 1,2 millió hektárral kisebb a szántóterület nagysága, ami jelenleg 4,3 millió hektár hazánkban a KSH (2014) alapján. A művelés alól kivont terület 0,7 millió hektárról megnőtt 1,9 millió hektárra.

A talajdegradáció ma egy olyan komplex folyamat, amely csökkenti a talaj termékenységét és a talaj tulajdonságainak kedvezőtlen irányú megváltozását jelenti. Felhívta a figyelmet, hogy a természeti okok mellett az emberi beavatkozás nagymértékben befolyásolhatja ezen folyamatok kialakulását, ami az esetek többségében megelőzhető, mérsékelhető, folyamat.

A szikesedés és a talajok szerkezetleromlása közvetlenül és nagymértékben felelős a talaj kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságok kialakításában. A talajaink vízháztartása befolyásolja a kedvező feltételek kialakítását, mint például a tápanyag-gazdálkodást, azonban Magyarország talajainak 43%-a kedvezőtlen, 26%-a közepes és csak 31%-a jó vízgazdálkodású.

A termékenységet rontó kedvezőtlen és javítandó talajkémiai tulajdonságok következményei negatívan befolyásolják a növénytermesztés sikerességét. Hazánkban a kémiai talajjavítás a talajok ~ 15%-nál lenne indokolt és további ~ 20%-nál lenne javasolt.

A folytatásban kiderült, hogy a hazai tápanyagmérleg az 1990-es évek óta negatív. Évente kevesebb műtrágyát használunk fel, mint amennyi tápanyagot a terméssel elvonunk. Ennek a következménye a csökkenő természetes tápanyag-szolgáltató képessége romlása. Az egyensúly kialakításához legalább a növények által kivont, a területről a terméssel elszállított tápelem-mennyiségeket kellene visszapótolni – jelezte Prof. Dr. Kátai János a Debreceni Egyetem egyetemi tanára.

A nagy ívű konferenciát Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, intézetigazgató „Az agrotechnika hatása a talajra”- címmel zárta. Véleménye szerint az ökológia feltételek változása az egyéb elemekhez képest, (biológiai alapok, agrotechnika) lassúbb. A talajt tekinthetjük a legnagyobb potenciális víztározónak, aminek a mennyisége 30-35 km³/ év, mely a talaj 0-100 cm mélységében raktározódik el.

Az aszállyal érintett területek nagysága az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb arányban sújtották a hazai növénytermesztési ágazatot. Az agrotechnikai elem megválasztása jelentős hatású, mivel egy kedvezőtlen mozzanat hatása radikális következményekkel járhat és annak hatása azonnal megjelenik. Kiemelt fontosságú agrotechnikai elem a vetésváltás, talajművelés, trágyázás és az öntözés. Optimális agrotechnikai elem pozitív hatása több elem együttes hatásaként interaktív módon érvényesül, hatásuk hosszabb távon érvényesül a tenyészév során. Kedvező elővetemény esetén pozitívan alakul a vízkészlet, a tápanyag mennyiség, a fizikai szerkezet, a szerves anyag tartalom nő és emellett a talajélet növekszik. Mindezek pedig együttesen eredményezik azt, hogy talajaink kultúr állapota egyre jobban növekedni fog. Előadása végén Prof. Dr. Bocz Ernő (1920-2010) munkásságára hívta fel a figyelmet. A talajnedvesség változása fekete tarlóöntözés után nagymértékben befolyásolta a vízhiányt. Ezen eredményeket szerinte újra szükség lenne használni, kedvezőbbé téve a szélsőséges vízgazdálkodású talajainkat hazánkban.

Az előadások végén a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén folytatódott a tanácskozás, ahol a termelők megnézhették az őszi búza és őszi káposzta repce állományokat, amelyeket különféle műtrágyákkal, növényvédő szerekkel kezeltek.

Forrás:

Szilágyi Gergely

doktorjelölt