Szíriában járt a szeged-csanádi megyés püspök

A szíriai keresztények legfőbb kérése, hogy tudjon róluk a világ. Azt szeretnék, ha minél többen tudnák, hogy bár számuk folyamatosan csökken, kétezer év óta él Szíriában egy keresztény közösség, amely őrzi hitét és hagyományait és szeretne ott is maradni – mondta el Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a Szíriában tett látogatása után szombaton az MTI-nek.

Kiss-Rigó László pénteken tért haza a közel-keleti országból, ahol is az ott zajló polgárháborús konfliktusról és a helyi humanitárius helyzetről folytatott megbeszéléseket Ahmed Bahreddín al-Haszún szíriai főmuftival, a szunnita közösség vallási vezetőjével, Afram al-Malúlival, a szíriai ortodox keresztény egyház vikáriusával, Samuel Rizkkel, az ENSZ fejlesztési programjának szíriai igazgatójával és Mario Zenari vatikáni nunciussal. A katolikus püspök mindemellett felkereste még Kharab Maqiyya település maronita közösségét, hogy átadja nekik a Szeged-Csanádi Egyházmegye híveinek adományát.

Kiss-Rigó László felidézte: a Szíriában ásatásokat végző magyar régészcsapat munkáját irányító Major Balázs hívta fel figyelmét a szíriai tengervidék egyik legnagyobb keresztény közösségére, amely kiterjedt humanitárius munkát végez nemcsak a keresztények, hanem minden rászoruló körében. Az ő munkájukat akarta segíteni, amikor gyűjtést hirdetett egyházmegyéjében, az azonban – mint mondta – számára is megdöbbentő volt, hogy egyetlen levelére két hét alatt 11 millió forintot adtak össze az egyházmegye hívei.

Hozzátette: amikor át akarta utalni a pénzt, arra kérték, személyesen vigye el, mert miközben minden fillérért hálásak, a személyes jelenlét mint a szolidaritás jele szinte még fontosabb a közösség számára”.

_{Forrás: MTI/Szeged-Csanádi Egyházmegye}

Kiss-Rigó László kitért arra is, az ázsiai országban több millió belső menekült él, akik nem akarják elhagyni szülőföldjüket, a keresztényeket pedig vezetőik is arra biztatják, hogy maradjanak. Legtöbbjük ezt is teszi, de az ő helyzetük sokkal súlyosabb, mint az országot elhagyóké. A nemzetközi segélyszervezetnek ugyanis Líbiában, Jordániában jelen vannak, de a sokmilliós belső menekülttel, árvákkal, özvegyekkel, öregekkel, akiknek kihalt a családja, akiknek a házát, települését szétlőtték és nincs hova visszamenniük, szinte senki nem foglalkozik.

Szavai szerint az ország azon részein, ahol nem dúlnak harcok, próbálják a háborús területekről menekülőket befogadni – sok esetben családok osztják meg velük otthonaikat – de ezekben a régiókban is rengeteg nehézséggel küzdenek. Hatalmas gondokat okoz többek közt az állandó pénzromlás, az áramkimaradások és munkanélküliség is.

Hangsúlyozta, súlyos gond a kórházak és az orvosok hiánya, hiszen nem tudják megfelelően ellátni a sebesülteket. Hozzátette: a Szeged-Csanádi Egyházmegye évek óta ad ösztöndíjat a világ nehéz helyzetben lévő országaiból érkező, a Szegedi Tudományegyetemen tanuló diákoknak.

Ezt továbbra is megtesszük és megfontoljuk, hogy a lehetőségeinkhez mérten emeljük az ösztöndíjas helyek számát, hogy a Magyarországon orvosi egyetemet végző diákok hazatérve segíthessenek a lakosságnak – mondta a püspök.

Kitért arra is, hogy a meglátogatott maronita közösség hat éve kezdte el építeni templomát, az épület szerkezetkész, a jelen helyzetben azonban nem tudják folytatni az építkezést, így az is felmerült benne, hogy ehhez próbáljon támogatást adni az egyházmegye.

Nagyon nehéz megtalálni a prioritásokat – fogalmazott -, mert fontos a templomépítés és fontos a sebesültek ellátása is, de legalább ilyen fontos a leendő elit képzése, akik egyszer majd felépítik ezt a romba döntött országot.