Hamarosan indulnak a parlagfűrazziák!

Hét-nyolc hét múlva, július elején indulnak a megyei parlagfűrazziák, ennyi idejük van tehát a földtulajdonosoknak, illetve földhasználóknak, hogy kiirtsák ezt a súlyosan allergén nyomnövényt a birtokukról.
Az illetékesek a nyár közepétől egészen a a vegetációs időszak végéig ellenőrizhetnek, hatósági akció keretében és lakossági bejelentések alapján egyaránt.
A parlagfűről érdemes tudni, hogy márciustól kezd kelni, és áprilisban a napfény és a talaj 10-20 Celsius fokos hőmérséklete hatására már tömegesen csírázik. Nyáron intenzív növekedésnek indul, a porzós és termős virágok július közepétől jelennek meg, és a virágpor szóródása egészen a fagyok beálltáig tart. A mélyebb talajrétegekben fekvő magok évtizedekig nyugalomban vannak, megőrzik az életképességüket és a művelés során a bolygatott talajban csírázásnak indulnak. Lényeges tehát megelőzni a parlagfű virágzását és a magérést, mely káros folyamat kialakulását természetes ellenség hiányában főként mechanikai és kémiai, illetve lehetőség szerint biológiai védekezéssel például kézi gyomlálással, kaszálással, vegyszeres gyomirtással, fűmagvetéssel, talajtakarással, legeltetéssel is megtehetjük – olvasható a Csongrád Megyei Kormányhivatal témában kiadott tájékoztatójában.
A közlemény szerint 2015 évben 72 eljárás indult parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt, amely lefolytatását követően mintegy 1,5 millió forint növényvédelmi bírság kiszabására került sor. A felderített területeken összesen 38 hektár parlagfűvel fertőzött ingatlanrészt mért be a kormányhivatal. Kényszerkaszálás elvégzésére ugyanakkor egyszer sem került sor, a földhasználók minden esetben önként gondoskodtak a parlagfű-mentesítésről.
Minden ötödik magyar allergiás
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) hazánkban a legjelentősebb gyomnövények közé tarozik mind humán egészségügyi, mind gazdasági hatásai miatt.
A növény virágpora súlyos betegedésekért felelős: a magyar lakosság legkevesebb húsz százaléka szenved a pollenje okozta allergiától.
A gyomnövény mindemellett a növénytermesztésben is komoly károkat okozhat: agresszivitásával elnyomja a kultúrnövényeket, miközben felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét, ami jelentős terméskiesést okozhat.