Diákész: Diákmunka után is jár majd fizetett szabadság
Az iskolaszövetkezetekről szóló törvény módosításával megerősödik a diákok védelme, a fiatalok többletjogokat élvezve tudnak majd dolgozni, például a végzett munka arányában fizetett szabadság jár majd nekik – közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége hétfőn az MTI-vel.
Az iskolaszövetkezeti piac felét átfogó Diákész információi szerint most kedden kerül a parlament elé az a törvénytervezet, amely az iskolaszövetkezeteket a munkajogból a szövetkezeti jogba helyezi át. A szövetkezet úgy véli ezzel biztosítható lesz, hogy az uniós szabályozásában jelenleg értelmezhetetlen konstrukció a jövőben is biztosítsa a mintegy 130 ezer érintett fiatal számára a munkatapasztalat és jövedelemszerzés lehetőségét.
A közleményük szerint az átalakított szabályozás értelmében továbbra is alkalmazni kell a Munka törvénykönyve fiatal munkavállalókra vonatkozó összes védelmi szabályát (a fiatal nem dolgozhat éjszaka, nem dolgozhat naponta nyolc óránál többet stb.), illetve marad a minimálbér (vagy bérminimum kifizetése), valamint az összes munkavédelmi szabály, ugyanakkor egy sor plusz joggal ruházzák fel diákmunkásokat.
Az új szabályozás bevezeti a diákok számára a fizetett szabadságot, garantálja azt, hogy az iskolaszövetkezetek bevételük legalább 85 százalékát a munkában résztvevő diákok számára kifizessék, továbbá a nyereségük legalább 10 százalékát a tagjaik oktatását, képzését biztosító közösségi tevékenységre kell fordítaniuk – írja a Diákész beszámolója.
A szövetség közleménye szerint a fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében 2010-től hozott számos kormányzati intézkedés mellett az iskolaszövetkezetek tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája Magyarországon csökkent a leggyorsabban az Európai Unióban.
Ezért nem lehet azt megengedni, hogy ezt a kiválóan működő, aktív foglalkoztatáspolitikai magyar modellt az Európai Unió “bürokráciája bedarálja”, csak azért, mert munka világára vonatkozó szabályainak keretei között nem tudja értelmezni – hangsúlyozták a szervezet vezetői.
Mint írják, a törvénymódosítás az Európai Unió számára is értelmezhetővé teszi, hogy az iskolaszövetkezeti tagi jogviszony nem atipikus munkaviszony, amit a munka világán belül kell eltérően szabályozni, hanem egy olyan tulajdonosi jogviszonyban történő személyes közreműködés, ahol a diákokra tekintettel a munkaviszonyban használt védelmi elemeket is alkalmazzák.