Mráz Vásárhelyen: változnia kell az európai elitnek, ha nem akar elbukni

Hódmezővásárhelyen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) legfiatalabb helyi szervezeténél rendezett az Emlékpontban konferencián mutatták be és vitatták meg a KÉSZ Az idők jelei című kiadványát. Az est előadója, Mráz Ágoston, a Nézőpont-csoport vezérigazgatója és vezető elemzője rámutatott: a programsorozat keretében közéleti témákat kívánnak keresztény szempontból megvitatni.

Mráz Ágoston a előadás előtt a Vásárhely24-nek adott interjút. A hétvégén a jobboldali, bevándorlás ellenes Szabadság Párt jelöltje győzött elsöprő fölénnyel Ausztriában. Arra voltunk többek között kíváncsiak, ez a migráció kérdésében már a nyugati országok társadalmában is megjelenő álláspontból mire lehet következtetni a jövőt tekintve.

Mráz Ágoston elmondta, az ausztriai választás volt az első, mely nyilvánvalóvá teszi, ha az elitek nem változnak meg Európában, ha nem hallják meg a választópolgárok szavát és képtelenek reagálni arra a társadalmi elvárásra, mely az utcákon jelen van, akkor ezen elitek hatalmi pozícióját fogják megváltoztatni. Azok a pártokat, melyeket 10-15 évig szélsőségesnek neveztek, nem tartoztak a politikai szalonokba, jelen álláspontjukkal a választók hatalomhoz fognak juttatni. Ausztriában az elnökválasztás első fordulójában, a Szabadság Párt jelöltje minden várakozás ellenére elsöprő győzelmet aratott. Ő személyében nem volt taszító, elegáns,diplomatikus fellépésű ember ám mégis a társadalmi elvárások szerint nyilatkozott. Látszólag stílusában az elithez tartozott, álláspontjában azonban a nép véleményét képviselte – ez a siker receptje – mondta Mráz Ágoston.

Merkel kancellár töretlennek tűnő erejéről a politológus elmondta, nem maga a személy, sokkal inkább a poszt ami befolyásos. Az unió egyik legerősebb államának vezetőjét soha sem szabad leírni. Az azonban látszik Merkel jelenleg csökkenti országa befolyását. Olyan sok kritikusa Németországnak, mint amennyi most van, még soha sem volt. Egy németországi esetleges változásnak viszont van egy nagyon komoly akadálya – emelte ki Mráz Ágoston. Az ország demokratikus intézményei azok, ugyanis Németországban 1945 óta nincsenek közvetlen választási lehetőséget adó népszavazások. A választók csak közvetett módon nyilváníthatnak véleményt, például az államfőt is egy speciális testület választja ellentétben például Ausztriával. Merkel bukása így nem várható egyelőre, a politológus inkább arra számít, a vezető pártok a CSU, CDU, zöldek összefognak.

A Nézőpont Intézet legutóbbi munkája a Heti Válasz megrendelésére a magyar társadalom és a jobbikos szavazótábor radikalizációját vizsgálta. Ezzel kapcsolatban Mráz Ágoston kérdésünkre elmondta, a magyar kormány képes volt a migrációra helyes válaszokat adni, szemben nyugati liberális álláspontokkal, melyet a társadalom vissza is igazolt, méghozzá pártpreferenciáktól függetlenül. Az ellenzéknek elég nehéz dolga lett ezáltal. A Jobbikban átalakulási kísérlet történt az elmúlt hetekben, Vona Gábor próbált szakítani belső kritikusaival. A Nézőpont kutatásában rámutatott, míg a magyarok 14 %-a tartja magát radikálisnak, addig a Jobbikra szavazók között ez 44 %. Így elmondható, Vona radikálisoktól való elszakadása, a pártra szavazók feléről való lemondáshoz vezethet.

A csütörtöki előadáson Tordáné Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke kifejtette: a tizenhat témát felölelő kiadvány és a hozzá kapcsolódó országos konferenciasorozat célja, hogy a közélet fontos kérdéseiről beszélhessenek az emberek és elmondhassák véleményüket – adott esetben kritikáikat is és megfogalmazva – arról, hogy mit is várnak a politikától.

Az est előadója, Mráz Ágoston rámutatott: a programsorozat keretében közéleti témákat kívánnak keresztény szempontból megvitatni. Mint felvázolta, Magyarországon az elhúzódó rendszerváltás csak 2010-ben zárult le. Ezt követte az új alaptörvény elfogadása, amely preambulumában rögzítette viszonyát a – legfontosabb jogszabály szerint nemzetfenntartó erőként számon tartott – kereszténységhez.

A hitoktatásról szólva Mráz Ágoston emlékeztetett a kommunista hatalom hozzáállására, amely azt a templomokba száműzte, azonban 2010 után lehetőség nyílt arra, hogy erkölcsi kérdésekkel foglalkozzanak a diákok a hittan, vagy az erkölcstan órákon.

Az elemző rámutatott: a magyar társadalom atomizálódott, amelyet a korábbi hatalmaknak az individuumot hangsúlyozó és preferáló politikája is segített, hiszen a kádári időkben politizálni csak otthon volt szabad, közösségekben nem, aki a hatalomról nyilvánosan kritikát mondott, az a saját szabadságát kockáztatta. Így aztán nem is jöhettek létre ilyen közösségek.

Mráz Ágoston szólt arról is, hogy keresztény politika eredményesen csak a többség támogatásával valósítható meg. Rámutatott arra is, hogy – bár a keresztényi értékekkel harmonizál a boltok vasárnapi zárva tartása – a keresztény embereknek is be kell látni, hogy az örömét a fogyasztásban megtaláló többség ellen politizálni eredményesen nem lehet, s a várható politikai veszteséget megelőzendő hozta a sokaknak váratlannak tűnő döntését a kormány. Az elemző azt is hozzátette: a keresztény embereknek nem kötelező vasárnap bevásárolni, és ha az üzletek azt látják, hogy a vasárnapi munkabért és villanyszámlát sem fedezi a forgalom, nem fognak kinyitni.

A jegybank alapítványaival kapcsolatos történések kapcsán Máz Ágoston leszögezte: a keresztény szervezeteknek feladatuk nemcsak a jót meglátni, de a rosszra is figyelmeztetni. Mint kifejtette, az Magyar Nemzeti Bank alapítványai a soha ilyen magas eredményt nem produkáló jegybank nyereségét jó célokra igyekeztek fordítani, azonban hiba volt tevékenységüket megpróbálni nem transzparenssé tenni.

– A politikától, a társadalmi diskurzustól távol a helye az egyházaknak – idézte negatív példaként az egykori szocialista miniszterelnök, Horn Gyula véleményét hozzászólásában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a KÉSZ helyi szervezetének titkára, rámutatva, hogy keresztény fundamentumokra épülő társadalmi rendszerre van szükség. Miklós Péter figyelmeztetett: a legutóbbi adatok szerint másfél millióan „tűntek el” a történelmi egyházak táborából, miközben ma – a közvélekedés szerint – nem divatos kereszténynek lenni. Hozzátette még – saját pedagógusi tapasztalatára utalva –, hogy ha a fiatalok megismerik a kereszténység igazi lényegét, tudnak azonosulni annak értékeivel.

Árva László, a KÉSZ vásárhelyi elnöke zárszavában rámutatott: a közösségszervezés fontos színterének kell lennie az iskoláknak, s hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek munkáját megnehezítő jogszabályokon változtatni szükséges, hogy a felesleges bürokrácia gátja nélkül végezhessék társadalomszervező munkájukat.