Makó határában lángolt a lány

Mielőtt rátérnék a bűnére, nézzük meg, milyen előéletű legény állt a bíróság előtt 2007-ben?

Az 1990-ben született K. András, vagy inkább Muki (ugyanis ismerősei csak így szólították) mindössze öt általános iskolai osztályt fejezett be, majd egy szakértői bizottság speciális tanintézetbe irányította át. Ám Muki ott is többször rátámadt iskolatársaira, fékezhetetlen, agresszív magatartása állandó veszélyt jelentett mind az osztály, mind az iskola tanulói közösségére. A fiú édesanyja sem tudott hatni Andrásra, a fiú neki sem fogadott szót.

Ilyen előzmények után szülői kérésre a Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozata alapján Andrásnak magántanulóként kellett volna teljesítenie tankötelezettségét, de az egyéni felkészítéseken és a vizsgákon nem vett részt, így olyan határozat született: a hatodik osztályt meg kell ismételnie. András inkább, ha arra alkalma nyílt, mezőgazdasági munkákat vállalt el, és az ebből befolyó pénz – ami úgy 30-40 ezer forintot tett ki havonta – rokkantnyugdíjas édesanyjának adta oda, majd ebből havi 2-3 ezer forint zsebpénzt kapott vissza. A család egyébként rá is szorult a fiú keresményére, ugyanis az édesapja 2004-ben öngyilkos lett, testvére pedig munkanélküli volt.

András magánéletéről még a következőket jegyezték fel az előzményeket kutatók: szabadidejét barátaival, kerékpározással töltötte, a zenehallgatás és a tévézés kötötte le. Amit viszont már hivatalos jegyzőkönyvek is rögzítettek: P. Henrietta meggyilkolása előtt is összeakaszkodott már az igazságszolgáltatással: több lopás miatt is nyomozást rendeltek el ügyében a makói rendőrségen. És ami még egyértelműen kiderült: K. András 2006. július közepén, egészen pontosan 19-én arra készült, hogy másnap egy barátjával munkába indult.

Nézzük meg, miért nem jutott el oda soha.

Az ügy sértettje, az akkor 18 éves P. Henrietta 2006. július 19-én este barátnőjével, P. Tímeával utazott be buszon lakóhelyéről, Magyarcsanádról a közeli Makóra azért, hogy ott randevúzzon barátjával, S. Norberttel. A találkozó létre is jött, ahonnan a lány és barátja, hogy kettesben tudjanak maradni, elballagtak Norbert egyik rokonához, aki azonban nem volt otthon. A fiatalok ezután egy szórakozóhelyre akartak menni, de útközben találkoztak a vádlottal, K. Andrással. Norbert mutatta be Henriettának későbbi gyilkosát, és elmondta azt is, hogy a lány barátnője.

Ettől kezdődően július 20-án, közel hajnal 4-ig Muki, Henrietta és annak barátja együtt maradtak, Makó Honvéd városrészében beszélgettek.  Ekkor Norbert közölte a vádlottal és a sértettel, hogy egy korábbi megbeszélésnek megfelelően 4 órától egy ismerősével, S. Bélával horgászni indul. El is mentek S. Béla házáig, majd felmerült az ötlet: mivel a horgásztársak késésben vannak, Muki kísérje el P. Henriettát a makói buszpályaudvarra, ahonnan majd hazamegy Magyarcsanádra.

Amikor a társaság 4 óra után különvált, Muki – „pontosan meg nem határozható időpontban, utóbb már nem megállapítható indokkal”, miként ez az ítéletben szerepelt – rábeszélte a lányt arra, hogy kerékpárral menjenek ki egy Makó határától mintegy 7,7 kilométerre lévő helyre. Itt a fiú erőszakkal közösült a támadás ellen védekező lánnyal, akit ezt követően megkötözött.

Már ez a tette is gyors felderítésre kényszerített volna minden rendőrt a Maros-parti kisvárosban, ha tudomásukra jut. Ám a vádlottak padján később láncra verve üldögélő kamasz éppen azt akarta: soha senki ne tudhassa meg, mi történt a mezőn. Ezért ördögi tervet eszelt ki, amit olyan higgadtan hajtott végre, mintha nem is egy ember életéről lett volna szó.

Muki kerékpárjával visszament Makóra, ahol egy ismerősétől motort vásárolt. Ezzel elhajtott egy benzinkúthoz, ahol kétliteres flakonba több mint másfél liter benzint tankolt. Ezzel visszatért arra a helyre, ahol a Henriettát megkötözve hagyta, leöntötte áldozatát benzinnel, és meggyújtotta áldozatát, azért, hogy az általa korábban elkövetett bűnöket így leplezze. Attól tartott ugyanis, ha a lányt életben hagyja, az elmondja a vele történteket. Henrietta értékeire is gondolt a gyilkos kamasz: mielőtt fellobbant a láng, elvette a lány 8 darab, összesen 44 ezer forint értékű aranygyűrűjét, valamint a 25 ezer forintot érő mobiltelefonját, majd magára hagyta az összekötözött, magatehetetlen, felgyújtott áldozatát, és a motorral visszatért Makóra.

P. Henrietta, kihasználva azt, hogy a tűzben a megkötözésére használt cipőfűző és zsinórdarabok részben elégtek, kiszabadult „bilincseiből”, és elindult segítségért. Az életéért küzdő lány elképesztő akaraterejét bizonyítja, hogy mintegy ötszáz métert meg tudott tenni összeégett testtel. Itt találkozott három, hagymaföldön dolgozó emberrel, akiknek elmondta, hol lakik, hogy hívják, és azt, hogy korábban egy barátjánál volt Makón. Majd így foglalta össze a vele történteket: „Megerőszakoltak, elraboltak, megkötöztek és felgyújtottak.”.

A lány állapotát látva az egyik segítő értesítette a mentősöket, akik a súlyosan megsérült lányt a szegedi klinikára szállították, ahonnan még aznap átvitték a budapesti Szent István Kórház égési és plasztikai sebészeti osztályára. Itt Henrietta –  aki testfelületének mintegy 60-69 százaléka megégett, és emiatt másod-harmadfokú égési sérüléseket szenvedett el – augusztus 10-én meghalt. Figyelemmel a lány sérüléseire, életének megmentésére a legszakszerűbb orvosi kezelés mellett sem volt lehetőség – állt az I. fokon meghozott ítéletben.

Mindezt figyelembe véve aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, erőszakos közösülés és kifosztás bűntettében mondta ki bűnösnek a Csongrád Megyei Bíróság 2007 júliusában a fiatalkorú K. András vádlottat, és 14 év fiatalkorúak börtönére, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat. A Szegedi Ítélőtábla a vádlott élet elleni cselekményét előre kiterveltnek is minősítette, és a büntetést 15 évre súlyosította. A hatályos jogszabályok szerint ennél hosszabb szabadságvesztéssel fiatalkorú elkövetőt nem büntethetnek hazánkban.

Az ítélet kihirdetésekor elhangzott: a vádlott cselekményét annyira brutális módon, a sértett olyan mértékű megalázásával követte el, hogy mindenképpen indokolt a törvény által megengedett legsúlyosabb büntetés kiszabása.

xxx

Muki börtönbeli hétköznapjairól másfél éve a Blikk című újság írt néhány sort. Ebből az derült ki: az fiatal férfivá érett K. András „…minden nap komoly munkával foglalja le magát, bőrkesztyűket varr, sőt úgy tudni, ezt a tudását már tökélyre fejlesztette.

– Úgy tudom, Muki halmozza a dicséreteket a börtönben, szinte mintarab, és mindent megtesz, hogy minél előbb kikerüljön a rácsok mögül – mondta a közeli ismerős.

Muki nem véletlenül gyűjti a dicséreteket, hiszen jó magaviselettel két-három éven belül szabadulhat is.” – olvasható a Blikk 2014. november 25-én megjelent számában.

Bátyi Zoltán

Fotó: blikk.hu