Miklós, Böske és Rozália is lógnak Makón

Korom András – Makó

A megszokottól jelentősen eltérő nevű harangok is megtalálhatók a makói templomtornyokban. A nagy- és kisharangok elnevezésként számos települése ismertek, a Maros-parti Konstantinápolyban azért akad néhány érdekes.

Mindjárt ott a Horthy Miklós nagyharang a Belvárosi Református Templom, azaz az Ótemplom tornyában. A 2660 kilós harangot nem más mint a nemzeti megújulás vezére Horthy Miklós kormányzó tiszteletére öntették – közadakozásból – a gyülekezet tagjai 1927-ben. Hangja állítólag megegyezik az egyik legismertebb katolikus harangéval, mégpedig a Szent István Bazilikában függőével. Érdekessége, hogy a budapesti Ecclesia Harangművek által öntött harang egyik oldalán Makó pálmafás címere látható, míg a másikon maga a névadó Horthy Miklós képe.

Nagy József és neje Nagy Erzsébet jóvoltából ugyanitt függ a három évvel korábban elkészült Böske harang. A népies csipkével ellátott harang nevének eredetét alighanem könnyű kitalálni.

Még egy évvel korábban készült el az I. világháborúban a toronyból hadi célra 1917 februárjában elszállított harang helyett öntetett nagytűzi harang, mely egyik oldalán egy indákkal körülfuttatott, nyitott Biblián nyugvó kehely képe látható. De itt található a szintén 1917 februárban elrekvirált tüziharang helyett öntött kistűzi harang is.

A Szent István templom tornyában függő harangok közül a legrégebbi a 201 éve öntött Szent Imre nagyharang. Az 1815-ben, azaz Napóleon waterlooi veresége évében készült harang elődje Christovics Imre csanádi püspök adományából készült még 1791-ben, ám az 24 évi használat után megrepedt, ezért – nagyobb változatban – újraöntötték. A harangos egyébként a névadó mellett Szent László, Szent István és a Magyarok Nagyasszonya, azaz Szűz Mária is látható.

Nem volt szerencséjük a híveknek a mindkét világháborúban elpusztult Szent Gellért haranggal. Ezt ugyanis 200 év alatt négyszer is újjá kellett önteni. A mostani 550 kilós harang 1980-ban, névadója születésének ezredik évfordulójára az őrbottyáni Gombos Lajos műhelyében készítették, a híek adományából.

Fele ekkora, adományból készült a 250 kilós Szent András harang, melyet 1923-ban Dégi András özvegye, Németh Rozália öntette. Ekkor készült el a Szent Rozália harang is, szintén Németh Rozália jóvoltából. A 180 kilós harang azonban megrepedt, ezért 1978-ban újra kellett önteni.

A templom legkisebb, csupán 65 kilós lélekharangját, mely Szent József nevét viseli, is adományból származik. Az 1923-as esztendőben készült harang Szőke Mária adománya volt.

Szépen adakoztak a görögkatolikus hívek is, hiszen 1928-ban öntették az Istenszülő Oltalma templom nagyharangját, mégpedig a templom felszentelése 150., a parókia újjászervezésének 200. évfordulójának évében, amikor is az I. világháborúban elvitt harangot pótolták. A szintén a világégésben elrekvirált kisharangot még 1923-ban szintén adakozásból pótolták.

A németországi Bochumból származik az evangélikus templom mindhárom acélharangja, melyeket 1854-ben öntöttek a Mayer & Küche cégnél. A makói harangok adatait összegyűjtő Bajkó Ferenc szerint a nagyharangot nem, csak a két kisebbet szólaltatja meg kézzel a harangozó.

Temesváron öntötték a Szent László templom 680 kilós Szent Mihály nagyharangját, a Szent Donát (közé) harangot, a Szent Flórián kisharangot és a Szentlélek harangot 1924-ben. Míg az első költéségét a makói hívek állták, addig a második Nacsa András és neje Bencze Klára, a harmadik dr. Szőke Gyula és neje Glattfelder Katalin Olga, a lélekharang pedig özvegy Igaz Józsefné adománya volt.

Az újvárosi református templom 1195-ös nagyharangja egyedül az eredeti, melyet Seltenhofer Frigyes és Fiai öntötték Sopronban 1882-ben. Bár az I. világháborúban szemet vetett rá a rekviráló bizottság, ám a hívek erőteljes tiltakozása megakadályozta az elszállítását. De elvitték a többit, így a nagyközép harangot 1927-ben öntették újra. Ez azonban az idők folyamán megrepedt, így nem kongatják meg. A középső és a kisharang is abban az esztendőben készült el, a hívek adakozásából.

A Rákóczi-csengettyű

A megye talán legérdekesebb harangja, a vásárhelyi református ótemplom tornyában függő csupán 6 kilogrammos Rákóczi-csengettyű. A csak 22 centimétes alsó átmérőjű, ismeretlen öntő által ismeretlen évben készített harangocskán nincs se felirat se díszítménye. Nevét onnan kapta, hogy azt a Rákóczi család nagyecsedi várából hozták ide 1725-ben a toronyórával együtt, mégpedig úgy hogy gróf Károlyi Sándor, a város földesura pillanatnyi pénzzavarba kerülve 200 forintért (akkoriban két falu áráért) eladta azt az egyházközégnek. Az óraszerkezet később visszakerült Nagyecsedre, a csengettyűje és a számlapja azonban Vásárhelyen maradt. A Rákóczi-csengettyű hangja a templom legutóbbi felújítás óta ismét hallható.