A véletlen hozta Makóra

Elköszönő szelíd szavak, illetve a Megfáradt ember című József Attila versek Makóhoz köthetőek. A neves költőnk három esztendőn keresztül volt a város lakója. Április 10-e, születésének napja egyben a magyar költészet napja is. A makói önkormányzat így hétfőn számos rendezvénnyel emlékezett meg József Attiláról. Többek között megkoszorúzták a róla elnevezett gimnázium előtt álló szobrát is.

Az önkormányzat nevében Czirbus Gábor alpolgármester és Toldi János települési képviselő, a gimnázium részéről Rója István igazgató, a múzeum nevében Szikszai Zsuzsanna igazgató helyezte el a tisztelet virágait. A Makói Medáliák kuratóriumát pedig Janáky Marianna író, költő és pedagógus képviselte a koszorúzáson.

– A véletlennek köszönhető, hogy József Attila Makóra jött, a gyámja, aki egyben a sógora is volt, hatására a Maros-parti városban folytatta a tanulmányait – tudtuk meg Szikszai Zsuzsanna múzeimigazgatótól. Mindössze 14 esztendős volt Attila, mikor megérkezett az alföldi településre. – Mivel különbözeti vizsgákat kellett tegyen, így nagyon sokat tanult és magolt, ez a családját is meglepte, ezt onnan tudjuk, hogy megmaradtak a haza küldött levelei és az arra érkező válaszok – emelte ki Szikszai Zsuzsanna.

Latinul és görögül is tanult, valamint az önképző kör tagja lett, ahol a szónoklatot és a versírást is megpróbálta. Ekkor figyelt fel rá a makói értelmiség, s ez indította el a költői pályáján. Espersit János házába többször megfordult Juhász Gyula, s megmutatták neki az ifjú Attila költeményeit. Ez adta meg számára a lehetőséget, hogy ismert költővé váljon. Alig volt 17 éves, mikor már az első verses kötetét szeresztette, tanulmányait magánúton folytatta, mivel a versírás lett számára a legfontosabb.

Munkatársunktól. K.