Akár 20-30 ezer új munkahely is létrejöhet
Iain Lindsay, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete elmondta: a jelenleg tárgyalás alatt álló Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum (Transatlantic Trade and Investment Pact, TTIP) nem csak a nagyvállalatoknak, hanem a kis- és középvállalatoknak is előnnyel jár, valamint a fogyasztók is nyernek vele, általa új, hosszan tartó lendületet nyerhet az európai és az amerikai gazdaság.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kiemelte: Magyarország egyértelműen pozitívan élheti meg a TTIP megkötését, elsősorban az autóipart tekintve, mivel úgy vélte, az európai, a német járműipar versenyképesebb az amerikainál.
A jegybank számításai szerint a bruttó hazai terméket 0,1-0,3 százalékponttal, az exportot 5-20 százalékkal növelné, és 6-22 ezer új munkahelyet teremthet a TTIP-hez csatlakozás – ismertette.
Felhívta a figyelmet arra is: az európai országoknak vannak hagyományos iparágai (elsősorban az élelmiszeriparban), amelyeket nem biztos, hogy jó, ha “legyőznek” a piaci versenyben. Az Egyesült Államokban sokkal több integrált nagyvállalat van, amelyek szabadon belépve az uniós piacra letarolnák azt, míg Európában nagyobb a kkv-k aránya. Ezért nem biztos, hogy egészséges lenne “gyorsan, sokkszerűen” átvenni az egyezményt – vélekedett.
Hozzátette: a megállapodásnak nem csak gazdasági, politikai vetülete is van, mivel az Egyesült Államok és Európa közeledését jelenti, míg Oroszország és Kína kimarad belőle.
Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Technológiai Intézet alapítója úgy vélte, a verseny mindenképp jót tesz a piacnak, a termékfejlesztésnek és a fogyasztóknak. A protekcionizmus végső soron a védett termelőnek is rossz, mert rossz terméket állít elő – mondta. A cégvezető szerint a tárgyalásokon az Európai Unió legnagyobb baja, hogy nem egységes, rengeteg egymással is versengő tárgyalópartner ül az asztalnál.
A megkötendő megállapodás, a TTIP nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is.
A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt.
A felek szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély.
Forrás és fotó: hirado.hu
