Petíciót írtak szegedi romák Botkához

Aláírásgyűjtésbe fogtak a szegedi romák a Nemzetközi Romanapra szervezett összejövetelükön, Dorozsmán. Rendszeresen megtartott fórumokat szeretnének, ahol is a saját sorsukkal kapcsolatos javaslataikat a városvezetés meghallgatná, majd ezeket figyelembe véve közösen oldanák meg a helyi cigányság nyomorúságos problémáit.

A petíciót a jövő héten juttatják el Botka Lászlóhoz.

A halogató politika csak súlyosbítja a helyzetet

Hiába van antiszegregációs terve Szegednek, majdhogynem az abban foglaltak ellenkezőjét hajtják végre a valóságban – mondta Nagy Mihály, a szegedi cigányönkormányzat elnöke a Nemzetközi Romanap okán szervezett dorozsmai ünnepségen.

A levélben arra kérik a polgármestert és a város vezetését, hogy vegyék komolyan a szegedi cigányság helyzetének javítását, ne csak látszólagos lépéseket tegyenek.

Az antiszegregációs tervben az áll, hogy 20 év alatt felszámolják a Cserepes sori szegregátumot, az onnan kiköltözők elhagyott lakásait egybenyitják az ott maradt családok lakhelyeivel, így végeredményben azok tágasabb lakásokban lakhatnak tovább, míg mások elköltözhetnek jobb körülmények közé. Ehhez képest az ingatlanokat kezelő önkormányzati cég a kiköltözések után lakhatatlanná teszi a megüresedett lakásokat, ezzel a Cserepes soron, az üresen maradó lakásokkal szomszédos lakások állaga is romlik – indokolta Nagy Mihály, hogy miért látja úgy, hogy a 2007-ben elfogadott antiszegregációs tervekben foglaltaknak pont az ellenkezője valósul meg a csongrádi megyeszékhelyen.

Nagy Mihály azt szeretné elérni, hogy tekintsék partnernek a romákat és velük együtt, őket meghallgatva döntsenek a helyzetük javításának lehetőségeiről.

Mi nem gondoljuk, hogy az önkormányzat adjon pénzt és oldja meg a nyomorúságos helyzetet, hanem azt akarjuk elérni, hogy közösen döntsünk ezekről. Jó lenne évente többször összehívni az antiszegergációs fórumot, most utoljára novemberben volt, s az ott felvetett problémákról, mint például a dorozsmai cigány családok lakhatásának megoldása, azóta sem beszéltünk. Ők egyébként a 2007-es tervezetből teljesen kimaradtak, abban csak a Cserepes sor 20 év alatti felszámolása szerepel – mondta a helyi romaközösség vezetője, egyúttal hozzátette, szerinte komoly segítséget jelentett volna, ha az önkormányzat pályázik a komplex telepi programra, amely 150 millió forintot jelenthetett volna egy két éves projekt végig viteléhez.

Egyedül, az önkormányzat nélkül szinte semmit nem tudunk tenni – mondta még az elnök.

Lakcím nélkül, támogatás nélkül

Az antiszegregációs tervben az szerepel, hogy 2014-ig nem csak a lakók, de a lakások számát is csökkentik, 2029 –ig az egész telepet felszámolják. Ehhez képest a telepen még mindig majd háromszázan élnek. A lakások egyharmada önkormányzati, egyharmada magántulajdon, a maradék házak majd mindegyikében jogcím nélkül lakók élnek. Ez utóbbiak nagy része a 2005-ös „sikeres” kitelepítés után költözött vissza Szegedre, jobb híján a Cserepes sorra.

(2005-ben a szocialista vezetésű önkormányzat 29 millió forintból házakat vásárolt Jánoshalmán, Öcsödön, de a romák ezekre a településekre költözve azt tapasztalták, hogy romokat kaptak a számukra biztosított pénzből, illetve az új lakóhelyük önkormányzatai és a helyiek nem szívesen fogadták őket, nagyobb nyomorba kerültek végül, mint amilyenben a szegedi repülőtéri épületekben éltek korábban.)

_{Egy aláíró. (Forrás: Szlavkovits Rita)}

Visszajöttünk, hát hova mehettünk volna – meséli egy ötvenes éveiben járó asszony. Mnt mondta most is nyomorúságos a helyzetük, mert bár van fedél a fejük fölött, a gyerek nem tud iskolába menni, miután az a város túlsó felén van, bérlettámogatást, étkezési támogatást pedig bejelnetett lakcím híján pedig nem kapnak az önkormányzattól.

Munkám hol van, hol nincs, de inkább nincs. Ha el tudok helyezkedni, akkor a Kht-nál, közmunkásként, úgy pár hónapra. Kilátástalan.”

Negyven év alatt azért volt előrelépés

A Nemzetközi Romanap rendezvényeinek helyszínt adó dorozsmai művelődési ház vezetőjét, Hajdú Gézát megsüvegelik a romák, hiszen ott él szinte köztük a 70-es évek óta.

Hajdú szerint sem problémamentes a helyzet, de személyes tapasztalata az, hogy sok javulás történt, főként a romák elfogadását illetően. „Sokkal többen járnak közülük iskolába, sokan építettek maguknak fürdőszobát is.

Apró lépéseknek tűnnek ezek, de valójában nagy változások. Az igényt, ami belülről fakad akár a higiénia, akár az oktatás, tanulás vonatkozásában, felkelteni nem kis dolog – mondta a művház vezetője.

Az egész napos rendezvényen szinte mindenki aláírta a petíciót, mindazonáltal továbbra is várják a támogatókat.