Meghalt Keres Emil

Kilencvenéves korában pénteken elhunyt Keres Emil Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Radnóti Színház nyugalmazott igazgatója – tájékoztatta az intézmény szombaton az MTI-t. Közleményük szerint a teátrum saját halottjának tekinti az egykori direktort. Temetéséről később intézkednek.
Búcsúzunk Emil bácsitól, akinek hórihorgas alakja, okos szeme, kedves mosolya kitörölhetetlenül él bennünk tovább – olvasható színház honlapján közzétett nekrológban.
Emlékeztetnek Keres Emil utolsó szerepe Schnitzler Anatol és a nők című darabjában az öreg, hűséges inas, Franz volt; mint írták a játékában megbújó óvó szeretet, lényeglátó bölcsesség, mely őt magát is jellemezte, nagyon fog hiányozni a társulatnak.
Keres Emil a Magyar Néphadsereg Színházában kezdte pályáját, majd a Nemzeti Színház később a szolnoki Szigligeti tagja lett. 1961-től a Jókai, majd a Thália Színházban dolgozott.
1973-1985 között a Radnóti Színpad igazgatója és színésze, valamint a Színházművészek Szövetsége előadóművész tagozatának elnöke volt. 1985 óta a Radnóti Színház társulatában játszott.
Forrás:Youtube.com/Roland Molnár
1951-ben és 1963-ban Jászai Mari-díjjal, 1965-ben Kossuth-díjjal, 1974-ben érdemes, 1985-ben kiváló művész címmel tüntették ki.
Főbb színpadi szerepei közt Horatio (Shakespeare: Hamlet), Petruchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Raszkolnyikov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Josef K. (Kafka: A per) és Szűcs úr (Szakonyi: Adáshiba) említhető.
Játszott a Húsz óra, Az aranykesztyű lovagjai, a Próféta voltál, szívem, a Szemüvegesek, a Hekus lettem, a Kojak Budapesten, A hecc és a Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmekben is.
Élete utolsó éveiben is dolgozott. Szinte napra pontosan két éve , 2014 április 11-én Hódmezővásárhelyen járt a Vásárhelyi Esték költészet napi kultúrestjén. Népszerű, kiváló versmondóként, magyar irodalmi klasszikusokat szavalt a helyi közönségnek.
(Borítókép: Keres Emil; forrás: Radnóti Színház)