Régészeti szenzáció: tatárjárás kori kincseket találtak a Dél-Alföldön

Régészeti szenzációnak számító tatárjárás kori leletanyagot tártak fel a napokban a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai Kiskunmajsa közelében – tájékoztatta Kriston Vízi József, az intézmény kultúraközvetítője pénteken az MTI-t.

Az etnográfus közlése szerint a Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató vezetésével, komoly térinformatikai háttérmunka és több hónapos előkészítés után a napokban befejeződött feltáráson kecskeméti, bajai és kiskunhalasi szakemberek végeztek rendkívül értékes leletmentést.

_{Forrás: MTI/Ujvári Sándor}

A helyszínen, Kiskunmajsa határában, egy Árpád-kori falu területén korábban két egykori épületben elrejtett kincseket fordított ki az eke. A munka során több mint 250 ezüstpénz, gyűrűk és egyéb ékszerek mellett rengeteg emberi maradvány került elő. A pénzek többsége IV. Béla magyar király veretei, dénárok és lemezpénzek, vagyis bracteáták, de nagy számban találtak nyugati pénzeket, úgynevezett friesachi dénárokat is, sőt egy angol pennyt is elrejtett egykori tulajdonosa – mondta a szakember.

Szavai szerint mindezek mellett számtalan megégett emberi csontra (zömmel gyermekek maradványaira) is rábukkantak az ásatások során.  Kriston szerint minden jel arra utal, hogy a lelőhely hasonló tragédia színhelye volt, mint a szomszédos Szankon 2010-ben Sz. Wilhelm Gábor kecskeméti régész irányításával feltárt Árpád-kori ház, ahol is több tucatnyi férfi, nő és gyermek maradványait hozták felszínre. Az akkori kiemelkedő kincslelet – aranygyűrűk, aranypárta, hegyikristály és egyéb ezüstértékek – elrejtőire feltehetőleg szintén a tatárok gyújtották rá otthonukat.

_{Forrás: MTI/Ujvári Sándor}

Az etnográfus hangsúlyozta, hogy nemzeti tragédiáink között még közel nyolc évszázad elteltével is meghatározó helyen tartja számon az 1241-42 évi tatárjárást kollektív emlékezetünk. Dzsingisz kán örökösei a mongol hadak élén hatalmas pusztítást végeztek IV. Béla Magyarországán. Hazánk felfoghatatlanul nagy károkat szenvedett: a legóvatosabb történészi becslések szerint legalább 10-20 százalékos volt a lakosság pusztulása, ami egyes feltételezések szerint az akkori kétmilliós népesség felét is elérhette. Bizonyos vidékek, így az ország közepe évtizedekre kihalt, teljesen lakatlanná vált.

A szakember szerint a most előkerült leletegyüttes azért is nagy horderejű, mert a korról csak kevés hiteles tárgyi emlékkel rendelkezünk.

A Kiskunmajsán feltárt, valamint a nemrégiben a Kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonába került szanki aranykincseket egyéb, eddig soha nem látott értékekkel együtt idén ősszel láthatja először a nagyközönség a kecskeméti Cifrapalotában, a múzeum új szerzeményeit bemutató kiállításán.