Meghalt Kertész Imre

Hosszan tartó súlyos betegség után ma hajnali négy órakor elhunyt Kertész Imre, Nobel-díjas magyar író.

Kertész 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták, de a buchenwaldi koncentrációs táborban érte a háború vége. A világégés után, 1945-ben hazatért Magyarországra.

A nyolcvanas évekig íróként és műfordítóként tevénykedetett, az átütő sikert sikert csak a magyarországi rendszerváltást követő időszak hozta meg neki.

Művei lelkes fogadtatásra találtak nem csak itt, de német nyelvterületen is. 1998-ban a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja közé is beválasztották.

_{Forrás: MTI/Nándorfi Máté}

Pályája csúcsát 2002-ben érte el, amikor is – magyar íróként először – az irodalomtörténet máig egyik legfelkavaróbb és leghitelesebb holokausztregényéért, a Sorstalanságért megkapta a Svéd Akadémia Nobel-díját.

Főbb művei között említhető még A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, a Felszámolás, a K. dosszié, a Gályanapló, a Valaki más: a változás krónikája, az Európa nyomasztó öröksége, A végső kocsma és A néző – feljegyzések 1991-2001. is.

Számos elismerése mellett Kertész Imrét 1989-ben József Attila, 1997-ben Kossuth-díjjal is kitüntették, de megkapta a lipcsei könyvvásár és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját is. 2000-ben Herder-díjjal, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel ismerték el. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet. 2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014-ben megkapta a Magyar Szent István Rendet.

Nyáry Krisztián, a Magvető Könyvkiadó igazgatója szerint Kertész még az elmúlt hónapokban – már nagy betegen – is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében.  Az írót kiadó saját halottjának tekinti.