Honvéd: először a fejekben kell rendet tenni

Korom András – Makó

Hosszasan tárgyalta a Honvéd városrész fejlesztésére irányuló első, legkésőbb ma beadandó 219 millió forintos támogatást megcélzó pályázatot tegnapi ülésén a makói képviselő-testület, mielőtt megszavazta volna.

A részletes tervek ismertetőjéből mindenki megtudhatta, hogy a fejlesztés első üteme céljai megvalósítása érdekében fog össze a makói önkormányzat, az ENI és a Szeged-csanádi egyházmegye, s ez a konzorcium adja be a városrész fejlesztését célzó első pályázatot. Ha ezt megnyerik, akkor következik a második, 1 milliárd forintos pályázati ütem.

A jelentős részben romák lakta városrészben a most megcélzott 219 millió forintból többek közt különböző szakmai programokat indítanának annak érdekében, hogy az itt élők iskolázottsága, munkaerő-piaci kilátásai javuljanak, így lenne tehetséggondozás, működne tanulóműhely, volna egészségfejlesztés és pénzügyi-jogi szaktanácsadás, illetve létesülne közösségi ház, benne fürdőhelyiséggel és mosodával.

Az már Marosvári Attila (PSZM)kérdésére derült ki, hogy a város nem új épületet létesítene erre a célra, hanem egy a Honvédben ma is meglévő önkormányzati ingatlan felújítását, bővítését tervezi, ám hogy melyik ingatlanét, az még nem forrt ki. Farkas Éva Erzsébet polgármester azt mondta, hogy a leendő közösségi ház helyéről még folynak az egyeztetések.

Sánta Sándor (Fidesz-KDNP) felhívta arra a figyelmet, hogy ha a pályázatban nincs önkormányzati lakásépítés, akkor arra más pályázatot kell keresni.

Zeitler Ádám (Jobbik) szerint nagyon sok jó ötlet van a pályázatban, neki főleg az épületek saját kezűleg való felújítását célzó kaláka ötlete tetszik. Arra a kérdésére, hogy hogyan folytatódik majd a program, ha letelik a pályázat 3 éves ciklusa, azt a választ kapta, miszerint hosszú távon gondolkodik az önkormányzat, folyamatosan figyelik az erre a területre vonatkozó további pályázati kiírásokat.

Dávid Veronika szakértő arról szólt, hogy legnagyobb sikere az lenne, ha Makón születne egy olyan alapítvány, mely továbbviszi azt, hogy gondoskodni kell a leszakadóktól. Elmondtaí. a felzárkóztató program hosszú távú célokat tűzött ki, hiszen a korábban máshol szerzett tapasztalatok szerint majd csak a harmadik generációban jelentkezik ezek hatása.

Hadik György (Fidesz-KDNP) képviselő már azt hangsúlyozta, hogy az első pályázatnak az a célja, hogy elindítsa az integráció egy folyamatát. – Az ott élőknek tenniük kell saját sorsuk jobbá tétele érdekében. A fejekben kell újat teremteni. A roma lakosság nagyon nehezen megszólítható. Elsősorban az iskolázottságot és a munkalehetőséget kell erősíteni a városrészben – vélte.

Farkas Éva Erzsébet polgármester azt hangsúlyozta, hogy több évtizedes probléma megoldása kezdődik meg a pályázat beadásával. Közölte: a program óriási nagy előnye, hogy egyházi, önkormányzati és civil egyesületek fognak össze. Hozzátette a magántulajdonban lévő üres, romos ingatanokkal kapcsolatban az önkormányzat más több esetben megkereste a tulajdonosokat, s írásban kérte, hogy ezeket elbonthassák, s a törmeléket elszállítsák onnan. Már vállalkozókkal is egyeztetett a város ez ügyben. A városvezető szerint mérföldkő lesz a város életében a Honvéd rehabilitációja.

Gilingerné Ráday Krisztina, a Makói Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnök felszólalásában azonban azt közölte, a kisebbségi önkormányzat a pályázat nem minden elemét tudja elfogadni, és sajnálják, hogy a kidolgozásba már nem vonták be őket. Azt mondta, félő, hogy az idős egyedülállók nem tudnak majd részt venni a kaláka programban, de kérdéses számukra a tervezett közösségi mosoda és a fürdőszoba használata is.

A polgármester szerint azonban a kisebbségi önkormányzatot bevonták a pályázat kidolgozásába.

A honvédi mosoda és a fürdő ötletét egyébként korábban épp a kisebbségi önkormányzat kérte, ahogy arról egy korábbi interjúnkban a roma önkormányzat elnöke beszélt.