Izraeli ügynök lett a háború után Hitler kedvenc SS-tisztje

Otto Skorzeny, a náci Waffen SS Adolf Hitler kedvenceként számon tartott alezredese, Benito Mussolini kiszabadítója és Horthy Miklós fiának elrablója, a hatvanas évek elején az izraeli hírszerzésnek, a Moszadnak dolgozott – állította a Háárec című izraeli újság névtelenül nyilatkozó, a szervezet történetét ismerő forrásokra hivatkozva.

Az 1908-ban, Ausztriában született Otto Skorzeny afféle náci legendának számított, akit az amerikai és az brit katonai elhárítás Európa legveszélyesebb emberének” nevezett, és akiről a Háárec leleplező cikkéig senki sem gyanította, hogy éveken át az izraeli hírszerzés egyik legértékesebb ügynöke volt.

_{Otto Skorzeny (b2) 1943-ban. (Forrás: Wikimedia)}

Huszonhárom évesen, 1931-ben lépett be a náci pártba, majd a háború kirobbanása után önként csatlakozott Hitler személyes SS testőri egységéhez, ahol is kommandós tisztként harcolt – írta a Háárec.

1943 szeptemberében zajlott le egyik legmerészebb küldetése, Benito Mussolini olasz diktátor kiszabadítása. Az akció után Adolf Hitler órákon át  beszélgetett vele, később pedig Lovagkereszttel is kitüntette.

Őt küldték Budapestre is 1944 szeptemberében, hogy egy kommandós egység élén, rabolja el Horthy Miklós fiát, keresztül vágva ezzel a kormányzó Magyarország kiugrására vonatkozó tervét.

1944-ben egy százötven fős, angolul jól beszélő német egység élén a frontvonalak mögött vezetett támadásokat szövetséges katonák ellen.

A háború végén fogságba került, de 47-ben megszökött. Később Francisco Franco tábornok Spanyolországában telepedett le, de dolgozott az argentin Juan Peron miniszterelnök tanácsadójaként és az egyiptomi kormánynak is.

_{Forrás: Wikimedia}

A beszámolók szerint a Moszadnál első körben egy Skorzeny elleni merényletre szőttek terveket, később azonban a beszervezése mellett döntöttek, ugyanis a hatvanas évek elején szükségük lett egy bennfentesre, aki kapcsolatba tud lépni az egyiptomi rakétaprogramban dolgozó német tudósokkal. Olyan nácit kerestek, aki merész, elszánt és számíthatnak titoktartására.

A Moszad egyik korabeli vezetője, Dzsó Raanan – eredeti osztrák nevén Kurt Weismann – szervezte be 1962-ben Spanyolországban. Skorzeny azt kérte, hogy szolgálataiért cserébe vegyék le a nácivadász Simon Wiesenthal listájáról. Ezt a Moszad megígérte neki, maj amikor Wiesenthal erre nem volt hajlandó, egy hamis levéllel igazolták az alku létrejöttét. (A Moszad ugyanakkor állta a szavát, a volt SS-tiszt ugyanis természetes halállal halt meg, 1975-ben – a háborús múltja miatt sohasem háborgatták).

Beszervezése után Skorzeny Tel-Avivba repült, ahol is tárgyalásokat kezdett a szervezetet vezető Iszer Harellel. A hírek szerint még a Jad Vasem holokausztmúzeumba is elvitték.

_{Forrás: Wikimedia}

Első misszióján Egyiptomban összeállította az Izrael ellen készülő rakétaprogramban dolgozó német tudósok listáját.

Az izraeli titkosszolgálat meg akarta félemlíteni a német szakembereket, hogy ne dolgozzanak Egyiptomnak, így Skorzeny egy levélbombával Egyiptomban megölt öt embert, mire a német tudósok nagy része hazamenekült. Két évvel Adolf Eichmann elfogása utána német tudósok tartani kezdtek attól, hogy Izrael bosszút áll munkájukért.

A lap mindezeken felül egy Heinz Krug nevű rakétaszakértő meggyilkolásáról is beszámol. A férfi védelem reményében egy találkozót kért a volt náci kommandós tiszttől, mire  1962. szeptember 11-én egy München melletti erdőben le lőtte őt. Az akciónál jelen volt Jichák Samir, Izrael későbbi miniszterelnöke, a Moszad különleges műveletekre szakosodott különítményét vezetője is; ő segített eltűntetni a nyomokat.

Otto Skorzeny Lebe Gefährlich! (Élj veszélyesen!) címen kiadta emlékiratait, elsősorban a második világháborúban játszott szerepéről, de ebben nem említette meg sem a zsidók elleni valószínűsíthető bűntetteit, sem a Moszad oldalán végzett munkáját.