Sztrájkot ígérnek a tiltakozó tanárok

Tízezres tömeg gyűlt össze kedd délután a budapesti Kossuth téren hogy átfogó és gyökeres reformokat követeljen a kormánytól elsősorban a közoktatás valamint az egészségügy területén.

„Szabadságharcot vívunk”

A fekete ruhás nővérként ismert -ezúttal kockás ingbe öltözött – Sándor Mária nyitotta meg a felszólalók sorát. Az ápoló néhány személyes, valamint pedagógusoktól hallott történettel demonstrálta, miként igyekszik nyomást gyakorolni az államapparátus, és így közvetve a politika az egészségügyi dolgozókra, a tanárokra és a szociális ágazat képviselőire.

_{Forrás: MTI/Mohai Balázs}

Beszédében párhuzamot vont az 1848-49-es események és a jelen viszonyai között: szavai szerint ugyanis ők is „szabadságharcot” vívnak; harcot „a hiteles és független oktatásért és a betegekért.

A tanárok 12 pontja

Pilz Olivér, a pedagógustüntetéseket elindító miskolci Hermann-gimnázium igazgatója követte Sándor Máriát a pulpituson, felsorolva a tiltakozó tanárok tizenkét pontos követelését.

_{Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt}

E szerint felszólítják a szaktárcát, hogy halassza el az érettségire vonatkozó módosításokat, függessze fel a középfokú szakképzési rendszer átalakítására irányuló intézkedéseket, csökkentse a tanulókra rót terheket, tegye meg a különleges bánásmódot igénylő gyermekek méltányos és eredményes ellátására irányuló kármentő intézkedéseket, mindazonáltal tegyen a kormány azonnali intézkedéseket a roma tanulók szegregációjának visszaszorítás érdekében, teremtse meg a szabad tankönyvválasztás  lehetőségét, törölje el a pedagógus életpályához kapcsolódó minősítés illetve a pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét, a döntéshozók azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas tanárok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit, rögzítsék 22 órában a tanárok kötelező óraszámát, egyúttal biztosítsák oktatásfinanszírozás legalapvetőbb forrásait, teremtsék meg az oktatással kapcsolatos őszinte és nyilvános kommunikáció lehetőségét, egyszersmind helyezzék új alapokra, hozzák létre az elért eredményekre építő közoktatási rendszer kidolgozásának lehetőségét.

A korszerű iskola nem pártszimpátia kérdése

Magyarország sikere a kritikus gondolkodásban, az oktatásban és a kutatásban rejlik – jelentette ki Békés Gáspár diákolimpikon, a tüntetés harmadik felszólalója.

Hangsúlyozta, egy olyan országban szeretne élni ahol nem az állam mondja meg, ki mennyit ér, és ahonnan nem mennek világgá a fiatalok és a tehetséges tudósok.

_{Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt}

Nem hagyhatjuk a gyerekeink sorsát arra, akik ezt a köznevelési törvényt ránk erőszakolták – mondta immáron Neubauer István, a Szülői Összefogás Gyermekeinkért képviselője. Hozzátette, a szülőknek ki kell állniuk a tanárokért, mert csak velük együtt tudják felnevelni a gyerekeiket.

A korszerű iskola nem pártszimpátia kérdése – fűzte a fentiekhez Ritók Nóra, a Balog Zoltán által összehívott Antiszegregációs kerekasztal volt tagja.

Szerinte a mai oktatási rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy nemhogy csökkenti, tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Egy órára álljon le az élet Magyarországon

Amíg nem nyerjük vissza a méltóságunkat, nincs miről beszélnünk. Amennyiben Orbán Viktor és Áder János nyolc napon belül, azaz március 23-áig nem kér bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott emberektől, akkor március 30-ára egyórás országos munkabeszüntetést hirdetünk – jelentette be Pukli István,a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója.

_{Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt}

A direktor a tanárok mellett egyébiránt mindenkit arra kért, csatlakozzon akcióhoz, és egy órára szüntesse be a munkát, hagyja ott a munkahelyét; mint mondta „egy órára álljon le az élet Magyarországon”.

Szavai szerint – ha nem történik érdemi változás – az egy órából később akár kettő, három , négy – és így tovább – is lehet.