quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 21. hétfő
  -  Konrád
Vásárhely24.com archívum

Érdekességek a forradalom himnuszáról

2016. március 15.

Érdekességek, tévhitek és legendák Petőfiről, március 15-éről és a Nemzeti dalról.

Rajta vagy talpra!

Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! – olvasható Petőfi Sándor Nemzeti dal című, az 1848-as forradalom himnuszává lett költeményének nyitó versszakában.

A verset Petőfi két nappal a pest-budai események előtt, 1848. március 13-án vetette papírra, azonban a ma ismert kezdősorral ellentétben, a „Rajta magyar” felütéssel.

A legenda szerint a költő egy barátja, Szikra Ferenc javaslatára írta át az első sort, aki látva az eredeti szöveget, azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy „elébb talpra kell állítani a magyart”, és csak azután lehet harcba hívni.

Petőfi bár nem szerette, ha beleszólnak a verseibe, megfogadta a tanácsot és átírta a strófát.

Elfelejtett kézirat

Közismert tény, hogy a Nemzeti dal Landerer Lajos nyomdász, könyvkereskedő nyomdájában került először sajtó alá. Kevésbé ismert történet azonban, hogy a szöveg nem Petőfi Sándor eredeti kézirata alapján lett sokszorosítva, azt ugyanis a költő egész egyszerűen elfelejtette magával vinni a pozsonyi születésű mesterhez. A históriások szerint valójában egy ott papírra vetett példány szolgált a nyomtatott szövegnek sablonul.

Pár nappa később egyébként a vers német fordítása is elkészült, lévén akkoriban a Duna-parti város lakosságának egy jelentős része német ajkú volt.

Landerer kapcsán egyébiránt érdemes megjegyezni, hogy néhány korabeli beszámoló szerint ő maga foglaltatta el a forrongó tömeggel a saját műhelyét. Előbb fennhangon kijelentette, hogy cenzori bélyegző nélkül nem nyomtathat ki senki semmit, majd odasúgta Irinyinek rekviráljanak egy gépet a nép nevében, és már kezdődhet is a munka.

Petőfi a Múzeum lépcsőjén

Közkedvelt kép Petőfiről a magyar néplélekben, amint a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva szavalja versét. A költő naplóbejegyzései alapján ez azonban sohasem történt meg.

A történészek szerint a vátesz költő is tartott ott egy gyújtó hangú beszédet március 15-én, a Nemzeti dalt azonban nem ő, hanem egy színész – talán Egressy Gábor – mondta el lépcsőkön, és ő is csak este.

A legenda feltehetően a Pesti Divatlap áprilisi száma nyomán terjedt el, mely a fedlapján a közgyűjtemény előtt állva ábrázolta Petőfit.