Magyar települések, melyek nem is léteznek

A Napidumák blog szúrta ki a wikipédián az alábbi gyűjtést Fiktív helynevekről, melyből most mi is szemezgetünk.

Kukutyin

A településnév leginkább egy népi szólásban szokott felbukkanni: “Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni!” (A kifejezéssel leggyakrabban hiábavaló tevékenységre, vagy hasznos munkára alkalmatlan személyre szoktak utalni.) A szólásban szereplő helynév kitalált településnév látszatát kelti, de valójában létező helyre, sőt megtörtént eseményre utal. A Ferencszálláshoz és Deszkhez tartozó Kukutyin puszta határa ugyanis az 1880-as évek idejében zabbal volt bevetve, de egy alkalommal, az éppen akkor áradó Maros miatt lehetetlennek látszott az aratásra érett zab betakarítása. A leleményes helyiek azonban nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, az értékes kalászokat – ez volt tehát a kukutyini zabhegyezés.

Piripócs

A Pallas nagy lexikona szerint képzelt helység, az elmaradottság, kisszerűség megtestesítése. A Tolna megyei Dunaföldvárhoz azonban tartozik egy Piripócs nevű lakott hely.

Csajágaröcsöge

A név vasúti eredetű: Csajág település vasúti megállóhelye a Csajágröcsöge 14. sz. őrház nevet viselte az 1914-es menetrend szerint. További tisztázást igényel még, hogy hogyan született ebből a helységnévből (vagy más elnevezések felhasználásával) az ugyancsak széles körben elterjedt Mucsaröcsöge fiktív településnév.

Névadójuk puszta humor:

A humor forrása gyakran a faluval, vidékkel összefüggésbe hozott sztereotípiák, mint az állattartás, testiség, kevésbé fokozott szellemi élet.

Bivalybasznád

Ezen nevek közé sorolható a jól ismert Bivalybasznád és Jászkarafaszajenő (ihletője valószínűleg a Pest megye délkeleti részén található Jászkarajenő), valamint a ritkábban használt Tápióbivalyhónalja, a már nevében is az eldugottságra asszociáló Simagöröngyös, vagy a megfoghatatlan jelentésű – talán részben hangutánzó – Mucsaröcsöge (vagy Mucsajröcsöge). Ez utóbbi fiktív településnév feltehetően a Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsaj község nevének kifacsarásával keletkezett. Újabb keletű ilyenfajta településnév az Iszapszentgilisztás, amely vélhetően az Iszkaszentgyörgy névből származik. Szabó Gál András, alias Villám Géza is használt az 1990-es évekbeli telefontréfáiban fiktív településneveket, pl. Pusztalapajszecsőd.

Névadójuk a környező települések halmaza

Gyakran található sok hasonló névkezdetű település közel egymáshoz, amennyiben mindegyiküket ugyanarról a közelben húzódó hegységről (pl.: Pilis), folyóvízről (pl: Rákos-patak) nevezték el. A sok hasonló nevű település útvesztőjében a környéken nem ismerősöknek könnyű eltévednie, emiatt alakultak ki a zavarból való menekülőútként a jellemzően …borzalmas, …borzasztó, …rettenetes végződésű gyűjtőnevek, mint például Rákosborzasztó, Pilisborzasztó vagy Tápiórettenetes.

Rákosborzasztó

Rákosborzasztó, avagy Rákosrettenet Budapest egy kitalált településrésze, amely a taxis szlengben a belvároshoz viszonyítva borzasztó messze lévő peremkerületi helyet jelent. Ha egy ilyen városrészbe kellett utast szállítania egy budapesti taxinak, akkor az biztos bevételcsökkenést jelentett számukra és a rossz földutak miatt a tengelytörés sem volt ritka. Rákosborzasztónak nincs pontos helyhez kötődő denotátuma, csak azt tudjuk róla, hogy Budapest belvárosától távoli kerület, lakótelep.

Fiktív települések filmekben, irodalomban

Acélváros

Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmje játszódik itt, az 1950-es években Sztálinvárosnak hívott Dunaújvárost jelképezi (Koltai itt nőtt fel, a Sztálin szó jelentése is acél). Ugyanakkor az Acélváros gyakrabban volt Miskolc beceneve az 1980-as években (lásd a P. Mobil Miskolc című slágerét).

Alsótörökverő

A Le a cipővel! c. ifjúsági film egyik helyszíne. A regényt Csukás István írta Nyár a szigeten címmel.

Árkod

Szabó Magda Abigél című könyvében a cselekmény színtere. Feltehetőleg Debrecen és Hódmezővásárhely helyszíneinek “összegyúrásával” jött létre; a könyvből készült film forgatási helyszínei között szerepelt a budapesti Kálvin téri református templom, a váci Püspöki Palota és a vasútállomás, a vácrátóti arborétum, illetve a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola is. Nem azonos a valóban létező szerbiai Árkod településsel.

Csillagkút

A Jóban Rosszban televíziós sorozat helyszíne. A külső felvételeket Nagykovácsiban vették fel.

Hódmezővásárhelykutasipuszta

1920-as években Hugo Andreas Hartung (Netzschkau/Vogtland 1902. szeptember 17. – München, 1972. május 2.) későbbi német író (a Hódmezővásárhely közelében lévő) Székkutason (akkor még Kutaspuszta) vendégeskedett. Az itt eltöltött idő élményeiből született az Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regénye (1954), amelyet 1955-ben filmként is feldolgoztak. A film első jelenetében szereplő ölnyi hosszúságú állomásnév: Hódmezővásárhely-Kutasipuszta

Humbákfalva

A Tibi atya internetes mémsorozat főszereplőinek lakóhelye.

Mátraszentanna

Örkény István: Tóték című kisregényének fő helyszíne. Község a Mátrában, Eger térségében. Az Isten hozta, őrnagy úr! című filmváltozatában a jeleneteket Szarvaskőn forgatták, ami Eger mellett a Mátra és a Bükk-vidék határában fekszik, tehát a kisregény helyszínével megegyező helyen.

Öregvisnyó

A Gyalogbéka című ifjúsági tévésorozatban találkozhatunk vele. A jeleneteket Nagyvisnyón, illetve a szarvaskői és az ózdi vasútállomáson forgatták (még Velence-telep házai is látszódtak), de néhány jelenetet Pilisszentlászlón, Pilismaróton és a Szentendre közelében lévő sikárosi erdészháznál vettek fel.

Újhely

Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjének központi helyszíne, szinte az egész történet itt zajlik, leszámítva a film nyitó és záró jeleneteit (pályaudvari és lóversenypályai epizódok), melyek Budapesten játszódnak. A filmet többek között a régi sashalmi piacon[19] és más helyszíneken – többnyire Sátoraljaújhelyen – forgatták.

Végvár

A Kisváros sorozat helyszíne, a valódi forgatási helyszín Szigetvár volt, ahol 1566-ban a végvári harcok egyik jelentős ostromát vívták. Fontos különbség a valós és a kitalált város közt, hogy Szigetvár Baranya megyében található, Végvár viszont az osztrák-magyar határ mellett. Nem tévesztendő össze az Erdélyben található Végvár nevű településsel.