Tudósok és pásztorok tartottak eszmecserét

„A világon először van most egy olyan ENSZ program, ahol nem csak a tudomány emberei vesznek részt a biodiverzitás értékelésében, hanem bevonják a helyi embereket is.” – mondta el Dr. Molnár Zsolt, tudományos tanácsadó, az MTA- ökológiai kutatóközpontjából.

Ez a program a természetvédelemről szól, illetve azokról az ökoszisztéma szolgáltatásokról, amelyek az ember fennmaradásához szükségesek. Érdekesség, hogy mivel a pásztorok sokszor természetvédelmi területeken legeltetnek, így úgynevezett biohúst hoznak létre. Éppen ezért nem elég csak a tudomány tudása ehhez, hanem kell a pásztorok több száz éves kultúrája is, hogy pontos képet kapjanak erről a tevékenyégről.

A tudományos kutatásokból kiderült, hogy ha a tudósok csak a ritka állat és növényfajokra figyelnek, akkor az nem fog jót tenni a gyakorlatban azokon a területeken legeltető, állatot hajtó embernek. A két tudásrendszer ahhoz szükséges, hogy összehozzák a tudomány és a pásztorok érdekeit.

Kis József gulyás világított rá a probléma gyakorlati jelentőségére. Az erdőben legeltetés például egy olyan sarkalatos pont, ami törvényileg ugyan tiltva van Magyarországon, a védett állat és növényfajok miatt. Azonban az állatoknak és az erdőnek is hasznos lenne ugyanez a tevékenység az Alföldön, hiszen itt nincsenek olyan védett ökosztisztémák, amelyeknek ez ártana.

A konferenciák végére szeretnék elérni, hogy az Alföld egyes erdőiben lehetséges legyen a legeltetés.

sk