Lázár: a mártélyi üdülőterület fejlesztése igény és nem pénz kérdése

A mártélyi Faluházban tartott lakossági fórumot péntek este Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a település országgyűlési képviselője.

A találkozón főképp helyi témákról esett szó; többek közt a falu iskolájáról, az üdülőterületről, az ottani fejlesztésekről, valamint a Mártélyi Tájgazdálkodási Kft. és a Dobó Ferenc Horgászegyesület közti együttműködés lehetőségéről.

Az óvoda jövője biztosított, az alsó tagozaté már kevésbé

Nem az a kérdés, miért nincs felső tagozat Mártélyon, hanem, hogy meddig lesz még alsó tagozat – így reagált a kancelláriaminiszter a falusi iskola jövőjét firtató kérdésekre.

Mint mondta, tavaly összesen tizenegy gyerek született a településen, tizenhárommal kevesebb, mint amennyi egy első osztályos évfolyam elindításához kell, így, a mostani trendek szerint, hosszú távon az alsó tagozat megmaradását sem lehet garantálni.

Lázár János szerint nem lehet a jól képzett pedagógusokat arra kényszeríteni, hogy a környező városokból, vagy akár az ország más részéből ide jöjjenek tanítani, márpedig a diákoknak az az érdekük, hogy jó – megfelelően felszerelt – iskolákban és jó tanároktól tanuljanak.

Meglátása szerint Mártély abból a szempontból szerencsés is, hogy egy sor olyan város veszi körül, ahol ezek a feltételek adottak.

A helyi óvoda jövője ugyanakkor szerinte biztosított, annál is inkább, mivel a kormány jövőre százmillió forinttal támogatja majd az intézményt.

Átfogó fejlesztési tervre van szükség az üdülőterület kapcsán

Az üdülőterülettel kapcsolatos legfontosabb teendőket egy átfogó helyzetjelentéssel kezdte a miniszter.

Elhangzott a rendszerváltás előtt, különösképp a hatvanas-hetvenes években, a belföldi turizmus virágkorában Mártély egy központi helyet töltött be a régió idegenforgalmában. 1989 után település szerepe ezen a téren némiképp visszaesett, a közelmúltban azonban ismét felértékelődni látszik: a mártélyi holtág, egyrészt az erősödő lokálpatriotizmus, másrészt a kevesebb szabadidő, harmadrészt  a családok adott esetben szűkösebb anyagi körülményei miatt egyre népszerűbb hétvégi kirándulóhely.

A hódmezővásárhelyi önkormányzatnak meglátása szerint tehát olyan fejlesztéseket kellett és kell itt végrehajtania, melyek nyomán egy ide kilátogató család tartalmas kikapcsolódásra talál.

_{Fotó: Vásárhely24/Bornemissza Péter}

Mint mondta, új – akár mobil – játszóterekre, túraútvonalakra és pihenőhelyekre van szükség, melyeket rendszeresen és kellőképp rendbe tartanak. Szerinte ez elsősorban nem pénz, sokkal inkább, „kultúra, igény, ötlet és koncepció” kérdése.

A politikus szerint a következetes és folyamatos fejlesztések nyomán, hosszú távon a falu és benne az üdülőterület akár egy, az európai turizus számára is vonzó célponttá válhat, épp ezért javasolni fogja, hogy az érintett önkormányzatok turisztikai szakemberei, az üdülőtulajdonosok, illetve a horgászegyesületek képviselő, a vízügy szakemberei valamint a zöldek üljenek le egy asztalhoz és dolgozzanak ki egy átfogó projektet, tervet erre vonatkozóan.

Hangsúlyozta – a nemzeti parkok általános vélekedésével ellentétben – olyan koncepcióra van szükség, amely az emberrel is számol, nem szorítja ki az embereket a természetből.

Együttműködés kell

Ez év január elsejével az élővízi halászat megszűnt Magyarországon – emlékeztetett a politikus. Ezzel egy időben a vízhasználattal kapcsolatos jogok a Magyar Országos Horgász Szövetséghez kerültek át újra kiosztásra.

A mártélyi Holt-Tiszát a MOHOSZ döntése nyomán a – Dobó Ferenc Horgászegyesület helyett – a Mártélyi Tájgazdálkodási Kft. „kapta meg”. Lázár János szerint ebbe a kormánynak semmilyen beleszólása nem volt, ő, a maga részéről azonban üdvözlte ezt a döntést.

_{Fotó: Vásárhely24/Bornemissza Péter}

Szavai szerint az önkormányzati vagyon kialakulása óta – amikor is a holtág  Vásárhelyhez került – küzd Mártély azért, hogy befolyása legyen a Tisza-part felett. Ezt az igényt szerinte nem lehet „zárójelbe tenni”.

Mindazonáltal úgy véli, a Dobó-horgászegyesület tapasztalatára, szaktudására a jövőben is szükség lesz, így segíteni fog egy egészséges együttműködés kialakításában.

A háziorvosoknak kulcsszerep jut a kormány egészségpolitikájában

A magyar egészségügyről, és azon belül is a háziorvosi rendszer fejlesztéséről is érkezett kérdés a miniszterhez.

Lázár János kijelentette a háziorvosi szolgálat megerősítése az egyik legfontosabb célja a kormány egészségpolitikájának, miután a kabinet úgy látja, a háziorvosokon keresztül tudják a leginkább ösztönözni az embereket arra, hogy figyeljenek magukra, foglalkozzanak az egészségükkel, egészségtudatosabban éljenek, egyúttal járjanak el a szűrővizsgálatokra.

_{Fotó: Vásárhely24/Bornemissza Péter}

Az utóbbi kapcsán megjegyezte, Magyarországon 2015-ben mintegy 131 ezer ember halt meg, közülük legalább 10-15 ezer ember halála azonban megelőzhető lett volna, ha időben orvoshoz kerülnek – ezért is tartják fontosnak, mind a prevenciós, mind a betegségek korai felismerésére irányuló programokat.

Hozzátette, jelenleg kétezer háziorvosi praxis működik Magyarországon, hétszázzal több, mint két évvel ezelőtt – köszönhetően a támogatási rendszer megerősítésének -, mindazonáltal újabb lépések várhatók, egyrészt a kormány, másrészt az Európai Unió – eszközbeszerzésre irányuló – támogatási projektjei nyomán.