Orban: Brüsszelt meg kell állítani

Évértékelő beszédet tartott Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délután a budapesti Várkert Bazárban.

A kormányfőnek ez volt immáron a tizennyolcadik summája a politikai pályafutása során.

A beszédben szó esett a menekültválságról és a kvótarendszer elleni népszavazási kezdeményezésről, de az oktatási rendszerről, az egészségügyről és a kommunizmuisról is.

Kommunistáknak nincs helyük a kormányrúdnál

Néha úgy érezzük, mintha a huszadik században élnénk, miközben a huszonegyedik század már javában elkezdődött – ezzel a gondolattal kezdte a beszéde tartalmi részét a miniszterelnök.

Emlékeztetett a rendszerváltás óta eltelt időszak már hosszabb, mint a Horthy-korszak, és hét év múlva elhagyjuk a Kádár-rendszert is. Az utóbbi kapcsán azt is hozzátette a ma élő tíz millió magyarból már több mint négymilliónak nincs semmilyen személyes emléke a kommunizmusról.

_{Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd}

Szavai szerint szeretné, ha nem is lenne. Meggyőződése szerint ugyanis ki kell szorítani a kommunistákat a hatalomból, távol kell őket tartani a „kormányrúdtól”.

A miniszterelnök úgy látja, most olyan időket élünk, amikor lehet cselekedni, alkotni és bátornak lenni; „most megépülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, magyar országnak gondolunk”.

Elbírtunk az IMF-fel, elbírunk a Klikkel is

Orbán Viktor szerint Magyarország a rendszerváltás után rossz felé indult, ami kis híján államcsődhöz vezetett, a kormánynak azonban 2010-ben sikerült kihúznia az országot a gödörből. Mint mondta visszafizettük az IMF-től kapott hitelt, illetve még az idén megtérítjük az Európai Uniótól kapott „utolsó huncut garast is.”

Szavai szerint a kabinet sikeresen stabilizálta a gazdaságot, ugyanakkor milliárdokat hagyott az emberek zsebében, megmentette a kórházakat és az iskolákat is.

Ha elbírtunk egy IMF-fel, egy Klik sem foghat ki rajtunk – mondta a politikus.

E két szektor béreiről szólva egyébiránt arról beszélt, az ország még mindig nem elég versenyképes ahhoz, hogy a kormány növelni tudja a tanárok és az orvosok-ápolók bérét.

Biztatásul hozzátette a következő évek legfontosabb feladatának tekinti a versenyképesség javítását.

A veszély neve: népvándorlás

Orbán szerint ugyanakkor mind azt, amit eddig elértünk – „a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és nemzeti kultúrát” – veszély fenyegeti. A veszély neve pedig népvándorlás.

Mint mondta itt az ideje leszámolni az „illúziókkal és az ideológiákkal”: Európát veszély fenyegeti, egy olyan kultúra, életforma, amely arra törekszik, hogy visszaszorítsa a miénket.

Európa jövőjét azonban – szerinte- nem csak azok fenyegetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok a politikai, gazdasági és szellemi vezetők, akik a kontinenst az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani.

Így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő civil aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak sok millió migránst – mondta a kormányfő.

Hozzátette, ő is, a kormánya is úgy véli segíteni kell a menekülteken, azonban nem itt Európában, hanem a saját hazájukban.

Ha itt segítünk, idejönnek, ha ott segítünk ott maradnak – mondta – Lázár János után szabadon – a kormányfő, egyúttal hozzátette, abszurd Európai Unió tesz menekültügyben; ahhoz hasonlította, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem „elkezdené kijelölni a nemdohányzó csónakokat”.

_{Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd}

Orbán Viktor úgy látja leépültek az EU természetes önvédelmi reflexei, holott lenne mit megvédeni, például „a férfi és nő egyenjogúságát, a szabadságot és felelősséget, a fair versenyt és szolidaritást, a büszkeséget és az alázatot, az igazságot és irgalmat”.

Ezek vagyunk mi, ez Európa. Európa Hellász és nem Perzsia, Róma és nem Karthágó, kereszténység és nem kalifátus – mondta, majd hozzátette, ez nem rangsor, pusztán csak megkülönböztetés.

Orbán Viktor beszédében sürgette a magyar határvédelmi vonalak megerősítését, akkor is, ha a védekezésben csak „a saját bugyellárisunkra számíthatunk”.

A kormányfő közölte: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendeltetett el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar-román határon.

Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban védekezünk – nyomatékosította a miniszterelnök.

Kvittek vagyunk!

A miniszterelnök kifejtette, a kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és a bíróságon megtámadott kvótáról szól; az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívcsatába.

Úgy fogalmazott, „Brüsszelt meg kell állítani”, mert a „holdkóros bevándorláspolitikájával” szembe megy a nemzeti szuverenitással és az emberek akaratával.

Beszédében a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét.

Hangsúlyozta, Magyarországnak „össze kell szednie a bátorságát”, mert Brüsszel pénzügyi megtorlással fenyeget, amiért az „európai demokrácia ősforrásához”, a népszavazáshoz nyúlt annak meghatározására, kivel akar együtt élni.

Kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hányni – üzent a miniszterelnök az uniónak, hozzátéve, Magyarország egyetlen fityinggel sem tartozik azután, hogy 45 évnyi kommunizmus után legyengülve megnyitotta kapuit a nyugati vállalatok előtt, akik összességében annyi pénzt vittek ki az országból, amennyit az unió beküldött.