Lázár János könnyítené a kormány egyes döntéseit
MH
A parlament honlapján közzétett törvényjavaslat indoklása ismerteti: a költségvetési kiadási előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás szabályait az Áht. tartalmazza. Ez alapján kötelezettségvállalásra – meghatározott kivétellel – a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor. A kivételeket részben az Áht., részben az Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.
Lázár János törvényjavaslata a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez a forrás biztosítása költségvetési-technikai szempontból a döntés időpontjában nem lehetséges. A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről. Az államháztartásért felelős miniszter a döntés alapján a kormány jogkörében eljárva intézkedik a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó előirányzat biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent. Az ezzel összefüggő eljárási szabályokat az Ávr. módosításával kell megalkotni.
A javaslattevő az indoklásban hangsúlyozza, hogy e körben sem a kormány, sem az annak hatáskörében eljáró miniszter nem dönthet az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről. A forrásbiztosítás kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet, nem pedig a hiányt növelő intézkedésekkel, emellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az államháztartásért felelős miniszter is kötve van az első félévre vonatkozó, 40 százalékos mértékű felhasználási korláthoz.
A törvényjavaslat szerint a módosítással nagyobb mozgástér nyílik a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezeteken belül keletkező megtakarítások kormányzati cél szerinti rugalmas felhasználására. Az indoklás ugyanakkor hangsúlyozza: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában is köti az államot, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra vonatkozó lehetőséget.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása nem annak terhére történő közvetlen kötelezettségvállalással, hanem előirányzat-átcsoportosítással történik. Ezáltal a törvény szövege a többéves gyakorlathoz fog igazodni akként, hogy a felhasználás keretében a kormány ténylegesen előirányzat-átcsoportosításról dönt.
