quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Jogászként a népbírósági perekről

2016. február 25.


A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából csütörtökön rendhagyó történelem órát szervezett a makói múzeumban az önkormányzat, melynek fővédnöke Farkas Éva Erzsébet polgármester volt. Elsőként Badicsné Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta a szót az előadónak, dr. Kolarovszki Tamás jogásznak.

– A háborús bűnösök népbírósági pereiből írom a szakdolgozatomat, szinte minden szabadnapomat és estéimet azzal töltöm, hogy járom a könyvtárakat, levéltárakat és keresem az ezzel a témával foglalkozó dokumentumokat – árulta el a jogász. Elsőként Jány Gusztáv királyi honvéd táboronok perét feldolgozva azt kutatta, hogyan került be a magyar jogrendszerbe a népbírósági ítélkezés.

– Mivel gyerekeknek tartottam előadást, így megpróbáltam érdekessé tenni a mondandómat, példákat is hoztam, megmagyaráztam nekik, hogy akkor miért kellett ezeket az embereket elítélni, egyáltalán mi is tartozik a háborús bűncselekmények közé, ezt is fejtegettem – folytatta dr. Koralovszki Tamás. Külön kitért arra, hogy 1945. február 3-án Budapesten, az Oktogonon kivégeztek két embert. Akiket a tömeg előtt felhúztak egy-egy lámpavasra, miközben a németek mozsárágyúval lőtték a teret. A kivégzések 1946-ig nyilvánosak voltak, s az emberi kíváncsiság mindent legyőzött, még különösebben az se zavart senkit, hogy ropogtak a fegyverek körülöttük.

Gémes Zoltán a makói Návay Lajos Kereskedelmi Szakképző Iskola végzős kereskedő szakos diákja. – Az 1956-os eseményekről már tanultunk, részletesen beszélt nekünk a tanár a korszakról, az akkori hatalmon lévő kormányról – tudtuk meg a 18 esztendős fiatalembertől. Zoltán – ahogy ő fogalmazott – még túlzottan fiatal ehhez a témához, de megpróbálja feldolgozni. Szerinte az ilyen érdekes előadások, mint ez a csütörtöki is, sokat segítenek abban, hogy könnyebben megismerje ő és a generációja a történelmünket igencsak befolyásoló fontos történéseket.

Munkatársunktól. K.