A háborús bűnösök pereiről Makón

Albert Barbara – Makó

Több makói középiskolából érkeztek érdeklődő diákok, sőt nyugdíjasok is eljöttek a József Attila Múzeum ma délelőtti rendhagyó történelemórájára, melyet a Kommunista Áldozatok Emléknapja alkalmából rendeztek.

Az előadó: Kolarovszki Tamás jogi szemszögből felvázolta fel a háborús bűnösökkel kapcsolatos – jellemzően koncepciós eljárásokat.

– Kiderül az előadáson, hogy a fiatalok mennyire fogékonyak, nyitottak a témára és milyen tájékozottak ebben a kérdésben – mondta az előadó, még az óra előtt. – Remélem, hogy legalább azok találkoztak a témával, akik mélyebben érdeklődnek a történelem iránt. A háborús bűncselekmények visszanyúlnak majdnem a 15. századig, amikor az Isten törvényének megsértése alapján folyt eljárás. Az I. világháborút követő időszakban már a harcok során felmerül a háborúindítás joga, a különböző vegyi fegyverek bevetése, illetve az agresszivitás felelősségre vonása, az elítélés szükségszerűsége. 1942-43-ban a nemzetközi jog és a nagyhatalmak: a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia eldöntötték, hogy felelősségre kell vonni a német háborús bűnösöket. 1941 júliusának végén a Szovjetunióban létrehoztak egy bizottságot, melynek feladata vizsgálni ezeket az ügyeket – vázolta a nemzetközi előzményeket. – 1919-ben a tanácsköztársaság idején néptörvény rendelkezett arról, hogyan kell felelősségre vonni a háborús bűnösöket.

Kolarovszki Tamás hozzátette: 1944-ben, amikor az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeült, Pesten már ítéltek el, majd végeztek ki háborús bűnökkel vádolt embereket.

A hallgatóság a rendkívüli történelem órán megtudta, mi alapján választottak népbírókat, milyen emberek voltak a népbíróság tanácsainak elnökei, kik alkották ezt, és hogyan döntöttek a nagyrészt koncepciós perek áldozatainak sorsáról.

Az előadó Bárdossy László miniszterelnök perét hozta fel példaképpen, azt hangsúlyozva, hogy a jogász végzettségű politikus lesöpörte a vádakat magáról, bár eleve tudta, hogy elítélik és kivégzik. (Bárdossyt azért állították a népbíróság elé, mert az országgyűlés felhatalmazása nélkül üzent hadat a Szovjetuniónak. A parlament ezt csak utólag hagyta jóvá – a szerk.)

– Nem tanultunk még erről a korszakról, ezért kíváncsian várjuk mi is tudunk meg erről a korszakról. Az iskolában biztos elemezzük majd az elhangzottakat – mondták Dudás Martina és Gémes Zoltán, a Návay szakképző iskola 12. b-s diákjai.