quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 22. kedd
  -  Csilla, Noémi
Promenad.hu archívum

Közel van, de mégis távoli

2016. február 23.


A határmentiség kérdése Makón – egy kutatás első tanulságai címmel tartott eladást kedd este a Korona Konferenciaközpont Erdei Ferenc termében Apjok Vivien. A Szegedi Tudományegyetem doktori hallgatója, néprajzkutató a Szirbik Miklós Egyesület elnökének, Forgó Gézának a meghívását elfogadva beszélt arról a felmérésről, melyet nemrég készített a Maros-parti városban. – Ez a kutatás része volt egy országos projektnek, mely három hármashatárt, a magyar-román-szerbet, a magyar-román-ukránt és a magyar-szlovén-osztrákot vizsgálta – tudtuk meg a fiatal néprajzostól.

A több évig tartó vizsgálat célja az volt, hogy a hármashatárok térségében a társadalmi, gazdasági és kulturális dimenziókat néprajzi szempontból feltárják. – Még 2014-ben készítettem el azt a részben szociológiai és részben néprajzi kérdőívet, melyet reprezentatív módon negyven makóival kitöltettem – folytatta Apjok Vivien. A válaszok kielemzésekor fényt derült arra: annak ellenére, hogy földrajzi közelségben vannak a határok, a makóiak tudatában mégis távoliaknak tűnnek. Ez annyit tesz, egyelőre nem érzik annak az előnyét, hogy Szerbia és Románia közelében élnek. Ráadásul a most kialakult migránshelyzet tovább képes növelni ezt az érzéki és nem fizikai távolságot.

– Azt is meg lehet állapítani, hogy a határon túli kapcsolatok kialakítása még nem szilárdult meg a makóiak tudatában, még nem találnak semmi olyant, aminek szerintük pozitív hatása lenne a határmentiség miatt – szögezte le a néprajzkutató. Nem úgy, mint a nyugati határszélen, ahol szinte már természetes, hogy összedolgoznak az ott élők, például az Őrségben lakó gazdák Szlovéniában ütetnek olajat a tökmagjukból. Az ottani hármashatár csak szimbolikus. Ez persze nagy részt Schengennek is köszönhető, mert mind a három ország tagja az uniónak.

Bár a témával foglalkozó kutatók a kutatást nem tekintik véglegesen lezártnak, maga a projekt hivatalosan 2015-ben zárult. Így két publikáció is olvasható erről a témáról. Az egyik egy tanulmánykötet, amelyben a makói Apjok Vivien által végzett felmérés és annak alapján elkészített összegzés is megtalálható.

Munkatársunktól. K.