Darabfelvezetés tényekkel

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház szombaton mutatja be a Halottak napjától virágvasárnapig című egyfelvonásos drámáját a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban, Hódmezővásárhelyen. A darab felvezetéseként Miklós Péter és Vincze Gábor történészek rendhagyó történelemórát tartottak a két világháború közötti délvidéki magyar sorsról.
A konferenciaterem zsúfolásig telt fiataljainak Vincze Gábor előadása során elmondta, hogy a Vajdaság, tehát ez az elnevezés hogyan keletkezett. Megállapította, hogy ez egy szerb kreálmány, és véleménye szerint helyesebb, ha a Délvidék kifejezést használjuk.
Másrészt pedig arról beszélt, hogy 1918-ban miként tudták megkaparintani ezt a területet, amely területen akkor még csak a lakosság egyharmadát alkották a magyarsághoz képest. Majd az 1941-es történéseket taglalta. Itt megemlítette, hogy „mielőtt a magyarok átléptek volna a volt szerb területre, az előző napokban már a szerb légierő bombázta Magyarország néhány városát. Tehát, ha azt vesszük, akkor a szerbek támadtak meg bennünket” – fogalmazott a történész.
Szóba került egy hódmezővásárhelyi kötődésű történet is, méghozzá Ávemária Brúnó vezérkari századossal kapcsolatban. A százados szegedi kötődésű volt, azonban Vásárhelyre házasodott, és őt egy volt bakája feljelentette ’47-ben, amit követően népellenes bűntettel állították bíróság elé, azonban felmentették. „De ’56-ban a nemzetőrség parancsnoka Vásárhelyen, és emiatt ’57-ben már nem ússza meg a börtönt, és nyolc év börtönnel sújtották” – ismerhettük meg a történet részleteit.
A rendhagyó történelemórát korabeli híradó felvételeinek sugárzásával tették színesebbé.
G.