Lapozható községi történelem

Kiállítással, néptánccal fűszerezett könyvbemutatót szerveztek pénteken az apátfalvi faluházban. – Olyan kötettel ismertettük meg az érdeklődőket, melynek az előmunkálatai 17 esztendőt vettek igénybe – nyilatkozta Bárkányi Ildikó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum muzeológusa, néprajzkutató. Elsősorban Csongrád megyei néprajzkutatók gyűjtöttek anyagot az apátfalvi paraszti kultúráról, azzal a céllal, hogy egy monográfia születhessen meg a községről.
A rengeteg összegyűjtött anyag egy ideig az íróasztalok fiókjaiban hevert, ugyanis a település akkoriban anyagi okok miatt nem tudta kiadatni a könyvet. Három évvel ezelőtt azonban egy sikeres pályázatnak köszönhetően elhárult ez a gond. – Így olyan dokumentumok is belekerültek, melyek több mint egy évtizede készültek – folytatta a szakember, a kiadvány szerkesztője. Olyan apátfalvi sajátosságokat is tartalmaz a kötet, mint a különleges helyi házak, illetve a csak itt jellemző népviselet, de emellett szó van benne a település gazdaságáról, közlekedéséről. gyermeknevelésről. Ezen kívül a pátfalvi cigányokról is szerepel benne egy tanulmány.
Apátfalva különlegessége, hogy a 18. század közepén nem csupán a környező településekről átjövők, hanem palócok és jászok telepítették újra a községet. A 20. század közepéig pedig arról volt nevezetes a falu, hogy a lakosok ragaszkodtak a hagyományokhoz, mint az építkezésben, mint a viseletben. Ennek az erőteljes ragaszkodásnak köszönhető a néprajzosok érdeklődése.
– A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és az önkormányzat hozzájárulásával végül is nem merült a feledés homályába az a töménytelen munka, melyet a kutatók végeztek – mondta köszöntőjében Szekeres Ferenc polgármester. Így majd két évtizednyi várakozás után megjelent az apátfalvi monográfia a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiadásában.
Munkatársunktól. K.