Vásárhely egyik kulturális szigetévé válhat

Ezzel kapcsolatban megkerestük a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft-t, ugyanis a szentendrei székhelyű szervezethez tartoznak a hódmezővásárhelyi épületek. Burus Tünde stratégiai igazgató elmondta, külső-belső felújítást végeznek. A beruházás 330 millió forintba kerül, amit saját forrásból valósít meg a Kft. Az épületek homlokzatait, gépészeti és elektronikai rendszereit, valamint vizesblokkjait korszerűsítik. Burkolatcsere és szigetelés is megtörténik.

– A műtelep bővül, ugyanis egy új közösségi teret is kialakítunk, amely Vásárhely egyik kulturális szigetévé válhat. Ebből nyílnak majd az egyéni műtermek – tette hozzá Burus Tünde. A munkálatok ősszel fejeződhetnek be.

2015 nyár folyamán nyitották meg a felújított mártélyi Alkotóházat, erről akkor mi is beszámoltunk.

A Kollektív műtermet 1969-ben építette a Művészeti Alap és a város közös beruházásban, amely mára egy elég leromlott állapotba került épület lett. Így a felújítás egy fontos sarokpont lehet a mezőváros művészeti életében, ahol az évek óta nem használt Kollektív műterem visszanyeri művésztelep funkcióját. A hódmezővásárhelyi Alkotóház pedig ugyanúgy a művészeket fogja fogadni alkotás, pihenés célzattal.

A művésztelepet, 1966. november 20-án adták át. Építésének indoka az volt, hogy a korábbi közös műtermet – amit Plohn József fotográfus hagyott a városra, azzal a kikötéssel, hogy a fiatal tehetségeknek műterem lehetősége legyen – városrendezési okok miatt elbontották. Fennállása óta több művészgeneráció kibontakozását segítette elő az épület. Itt kezdte pályáját Szalay Ferenc, Fejér Csaba, Fodor József, Csikós András, Erdős Péter, Hézső Ferenc, Tuza László, Samu Katalin, Lantos Györgyi, Máté István, Návay Sándor, Zoltai Attila, Rományi László és Sándor Eszter. (forrás: alkotomuveszet.hu)

G./Megyeri József