Amit tudni akart a Návay szoborról – de sosem merte megkérdezni

Korom András – Makó

Egy fillérjébe sem fog kerülni a makói önkormányzatnak, hogy újraöntesse és méltó helyre állíttassa az 1935-ben felavatott majd 1945-ben le is döntött Návay szoborcsoportot. Anyagi fedezetét még Lázár János, a térség országgyűlési képviselője ígérte meg nemrégiben, azzal, hogy a költségek felét a kormány, a másik felét a parlament állja, hiszen Návay Lajos egykori képviselőház elnöke is volt. Ez nagy könnyebbséget jelent a városnak, hiszen a kalkulációk 100 milliós költséggel számoltak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként a tegnap esti lakossági fórumon is elmondta, azt támogatja, hogy a szobor méltó helyre kerüljön.

Amikor legutóbb arról írtunk, hogy akár a Csipkesor Posta utca felőli, a Caprynak és az ügyvédeknek is helyt adó városi épületet elbontása is felmerült már, hogy a szobor ide kerüljön, s végre érvényesüljön a Makovecz által tervezett Hagymaház, több kommentelőnk azt javasolta, hogy Návay szobra a Návay térre kerüljön!

A Návay szoborcsoport egyébként egy évtizeden át azaz felállításától lebontásáig, a mai városháza előtti parkban állt. Oda azért nem lehet visszatenni, mert körülbelül a helyén van Kossuth. Igaz, néhányan azt javasolták, hogy Návay menjen az eredeti helyére, Kossuth is az eredeti helyére.

A Návay-szobort két mellékalakot nem olvasztották be (ahogy a főalaknak valószínűleg ez lett a sorsa, állítólag ebből készült el a makói szovjet emlékmű bronzreliefje), ezek a városháza előtti parkban láthatók.

A Návay-szobor férfi mellékalakja a budatétényi rózsakertben Gyarmati Andrással és Nagy Istvánnal a korabeli felvételen.

A szobor visszaállítása egyébként a több makói képeslapkönyvet is jegyző lokálpatrióta képeslapgyűjtő Halász Tamás ötlete volt, aki Facebook csoportot is szervezett ennek érdekében még 2014-ben. A szoborállítás ötlete később bekerült Farkas Éva Erzsébet választási programjába is.

Most egy érdekes dokumentumot kaptunk Gyarmati András nagylaki polgármestertől arról, hogy milyen körülmények között fedezték fel a szoborcsoport mellékalakjait.

Ebben Sarró Ferenc Makó volt tanácselnöke írta meg, hogy 1987-ben izgatottan kereste fel őt Tóth Ferenc múzeumigazgató/helytörténész és Fodor László.

„… érdekes eset volt 1987 nyarán, amikor Feri bácsi Fodor Lászlóval jelent meg az elnöki szobában, s izgatottan újságolták a budapesti felfedezésüket. Pontosabban Fodor Lászlónak föltűnt két rózsakertjében. Messziről nézve úgy tűnt, hogy gyermekkorában a Főtéren látta azokat a Návay szobor mellékalakjaiként. A szoborcsoportot, Szentgyörgyi István alkotását 1935-ben állították megbúvó szobor a budatétényi Dísznövény és Kertészeti Kutatóintézet rózsakertjében. Messziről nézve úgy tűnt, hogy gyermekkorában a Főtéren látta azokat a Návay szobor mellékalakjaiként. A szoborcsoportot, Szentgyörgyi István alkotását 1935-ben állították föl a Tanácsköztársaság idején mártírhalált halt Návay Lajos tiszteltére. A háború után ledöntötték, s elvitték beolvasztani, s így szoborként is igazságtalanul elbántak vele, pedig Féja Géza azt írta róla, „Návay demokratikus szelleme s közéleti tisztasága csakugyan megérdemelte a szobrot”.föl a Tanácsköztársaság idején mártírhalált halt Návay Lajos tiszteltére. Nos, a kor szelleme helyileg nem így értékelt. A szoborcsoport Pestre került a szobortemetőbe, illetve beolvasztásra várt. A sors szeszélye, avagy a makóiak szerencséje, hogy a két mellékalak magára vonta a figyelmét egy jó szemű, fiatal kertészeti szakembernek. Nos, a kor szelleme helyileg nem így értékelt. A szoborcsoport Pestre került a szobortemetőbe, illetve beolvasztásra várt. A sors szeszélye, avagy a makóiak szerencséje, hogy a két mellékalak magára vonta a figyelmét egy jó szemű, fiatal kertészeti szakembernek. Úgy gondolta, jól mutatnának az általa vezetett kutatóintézet kertjében. Terve sikerült, s a szobrok négy évtizeden át voltak a rózsakert díszei. Szerencsénkre lett egy másik jó szemű ember, Fodor László személyében, aki felismerte őket. Természetes igényként merült fel, hogy vissza kellene szerezni a város számára. A népfront segítségét, közreműködését kértük az ügy békés megoldásához. Delegáció ment a kutatóintézet vezetőjéhez, Molnár Béla főigazgatóhoz, aki nem is remélt szívélyességgel fogadta a küldöttséget. Kiderült, fiatal korában Makón töltött néhány hónapot, s igen szép emlékei maradtak a városról, az itteni emberekről. Fájó szívvel ugyan – mert a szobrok neki is tetszettek –, de hozzájárult a szobrok hazaszállításához. Jött a kérdés: hogyan és hová? Olasz Emil főelőadó közreműködésével a szállítás megoldódott. Az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa, Bugár Mészáros Károly részvételével a szobrok helyének kijelölésére bizottságot hoztunk létre, amely döntött a jelenlegi elhelyezés mellett. A felállításhoz, a talpazat elkészítéséhez Katona Pál esperes úrtól kaptunk segítséget, így széles körű összefogás, sok jó szándékú ember közös akarata révén díszítik a szobrok a városháza terét” – írta Sarró Ferenc.

A szoborállítás érdekében egyébként Návay emlékbizottság is dolgozik, igaz felettébb titokban. Üléseit ugyanis eddig zárt ajtók közt tartotta. Igaz azt az egyik után hamarosan már mindenki tudta a városban, hogy új ajánlatot kértek az újraöntésre.

Amikor legutóbb a városházán érdeklődtünk a szobor ügyéről, Farkas Éva Erzsébet polgármester csak annyit közölt, hogy a városvezetés megvizsgálja a szóba jöhető helyeket, de csak azután dönt, ha arról meghallgatják Csernyus Lőrinc városi főépítész véleményét is.