Busós, farsangi fánkos délelőtt
Oláh Nóra – Makó
Ma délelőtt egy igazi hagyomány-idéző farsangi kézműves foglalkozás várta a múzeumba látogató családokat. A rendezvény gördülékeny lebonyolításán máltai, múzeumbeli és diák-önkéntesek egész sora szorgoskodott. Az álarcok készítése Sánta Józsefné Zsuzsa, a máltaiak munkatársa, valamint Cs. Tóth Gabriella múzeumpedagógus útmutatása mellett zajlott.
Az egyik asztalnál az autentikus busó maszkokra emlékeztető, markánsabb darabok születtek, míg a másiknál papírból és színes filcből lehetett különféle formájú farsangi szemüvegeket vágni, varrni és díszíteni. Ezen a helyszínen nagyobb diákok is segítettek a kisebbeknek. Török Gergő és Ghimici Alex, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanulói elmesélték, hogy már több mint tíz órai önkéntes múzeumi munka áll mögöttük; kaptak már teremőri feladatot és ügyeletet, valamint segédkeztek a mostanihoz hasonló kézműves foglalkozáson is. Az „álarcgyártási” előkészületek természetesen már a múlt héten elkezdődtek.
– Legnehezebb procedúra a maszk-alapformák kivágása volt a kemény dobozkartonból, mesélte Cs. Tóth Gabriella. Mialatt az álarcok sokasodtak és tökéletesedtek az ügyes gyerekek kezei között, másfajta készülődés is zajlott a múzeumban. Egy hamisítatlan farsang nem múlhat el ugyanis fánksütés nélkül. A kiszombori Kelemenné Goldis Julianna, múzeumi önkéntes gyúrta, szaggatta és sütötte a finomságokat, amelyek aztán porcukorba és házi baracklekvárba „öltözve” kerültek terítékre. A látványnak és a sütést kísérő finom illatnak köszönhetően a fánkok igen hamar elfogytak, kihűlni sem volt idejük…
A gyerekek annyira belejöttek a kézműveskedésbe, hogy senki nem állt meg egy munkadarabnál. Amíg a busófejen száradt az alapozó festék, belefogtak egy-egy mívesebb, gyönggyel hímzett textilálarc kivitelezésébe, de legalább egy színezett papírmaszk elkészülhetett ez alatt. Azután folytatódott az abbamaradt művelet, s kialakult a mohácsihoz megtévesztésig hasonló „arckifejezésű” álarc: vérben forgó szemekkel, vicsorgó fogakkal, szőrméből kialakított szakállal. Még a legapróbbak is fáradhatatlan kreativitással forgatták az ecsetet. Majd a végső formájukat elnyert darabokkal együtt büszkén fotózkodtak alkotóik.
A Kálvin iskolába járó, ötödik osztályos Harsányi Regina is szívesen megmutatta a kamerának mindhárom művét. Az igazi meglepetés a program végéig váratott magára. Délelőtt ugyanis minden gyerek sorszámot kapott, közülük egy – a múzeum felajánlásából – a mohácsi busójárásra utazhat el, szülője kíséretében. A szerencse Horváth Bencének kedvezett, aki testvérével és édesapjával jött el a kézműves foglalkozására, s vette át nyereményét Badicsné Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgatótól. További képeink a galériában!
