Így bukhatjuk el észrevétlenül a kötelezőt

Németh Péter a Ma délelőttben hangsúlyozta: ha a biztosító megadta határnaphoz képest csúszunk pár napot, még nincs nagy baj, ám, ha a fizetési esedékességtől számított maximálisan rendelkezésre álló 60 naphoz képest késünk akár egy napot is, már a biztosító is tehetetlen, a kgfb-nk pedig megszűnik, és ettől kezdve ketyeg a napi akár 4-500 forintos fedezetlenségi díj is, egészen addig, amíg meg nem kötjük újra az érvényes biztosítást.

Sokan viszont csak akkor jönnek rá, hogy nincs érvényes biztosításuk, ha balesetet okoznak, vagy a rendőr megállítja őket, így a hónapok alatt az éves díj sokszorosa is összejöhet fedezetlenségi díjként. Ráadásul, ha valaki így okoz balesetet, nemcsak a fedezetlenségi és az éves díjat, de az okozott kárt is az utolsó fillérig ki kell fizetnie, ami akár milliós tétel is lehet.

A baleseti adóval sem érdemes játszani, azt mindig a biztosítással egy időben, egy tételként érdemes befizetni, a rendszer ugyanis elsőként a befizetett díjból mindig az adót vonja le, annak híján azonban a biztosítási összeget kurtítja meg, azaz olyan, mintha nem fizettük volna be a kgfb-díjat.

Biztosítóváltáskor a lejárat előtt legkésőbb 30 napig van lehetőség a korábbi szerződés felmondására, ha itt késünk, már nem válthatunk, még akkor sem, ha a csere látszólag sikerült is, mert új szerződést kötöttünk. Ilyenkor ugyanis az új biztosító befogadja ugyan a kötést, elveszi a pénzt is, mert a központi rendszer csak hónapok múlva jelzi, hogy egy régi biztosítás még él.

Ebben az esetben az új cég visszautalja ugyan a pénzt, de ilyenkor kell a legjobban megijedni és cselekedni, mert ez azt jelenti: a másik biztosító viszont nagyon várja a be nem fizetett éves díjat, amely mellé már komoly fedezetlenségi díj is felhalmozódhatott. Mindezt egyébként egy nagyon szigorú kgfb-törvény írja elő, amely teljesen megköti a biztosítók kezét, és bünteti őket, ha ok nélkül térnek el az ügyfél javára.

A szakember a tapasztalatok alapján arra is felhívta a figyelmet az M1 délelőtti műsorában, hogy bármennyire is riasztónak tűnik, legyen türelmünk elolvasni a biztosító leveleit, ha pedig elektronikus elérhetőséget adunk meg, lehetőleg ne a „[email protected]” címet adjuk meg, mert így nem ér el hozzánk az információ.

Forrás és fotó: hirado.hu