Apátfalvi család a legnagyobb földvásárló

MH összeállítás

Félmilliárd forintot meghaladó értékben vásárolt földeket Forgács Barna volt szocialista képviselő és családja, akik a Hajdú-Bihar megyei árveréseken összesen 750 hektárnyi termőföldre licitáltak eredményesen az elmúlt év végén, a vevők között pedig az exképviselő idős, kilencven év körüli édesanyja is megtalálható – írja a Magyar Idők.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapja szerint Forgács Barna – aki a rendszerváltás előtt az MSZMP tagja volt, majd a Magyar Agrárkamara elnöki tisztét töltötte be, illetve az MSZP színeiben országgyűlési képviselő- és európai parlamenti képviselőjelöltként is indult, évekig a párt megyei képviselőjeként dolgozott – személyesen csupán két kisebb parcellát vett meg mintegy 12,5 millió forint értékben. Lánya, Forgács Beáta négy parcellára licitált eredményesen, a közel 200 hektáros területért mintegy 142 millió forintot fizetett. Élettársa, Majtényi László Ákos, a debreceni árverésen több mint 250 hektárt vásárolt 201 millió forintért. Forgács Barna fia, Barnabás 168,5 hektárnyi területet vett, Forgács Barnabásné, a szocialista kötődésű üzletember idős édesanyja pedig összesen 129 hektárt vásárolt.

Forgás, a lap kérdésére megerősítette, hogy az Agrárgazdaság Kft. által az államtól bérelt 4000 hektáros területből összesen 750 hektárt vásárolt most meg a rokonsága, bár a veje által megszerzett 250 hektárt nem tekinti a családi vagyon részének, mivel úgy véli, a fiatalember nem része a szűk családi körnek. A családfő azt is elmondta, nem tartja kizártnak, hogy a következő körben, vagyis a várhatóan március közepén kezdődő új árveréseken ismét versenybe szálljanak az állami területekért.

Forgács nevéhez fűződik az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavart földbérleti botránya is. Az Agrárgazdaság Kft. ugyanis korábban mintegy ötezer hektár földet bérelt az államtól, a korábbi vagyonkezelővel kötött szerződésben szereplő fizetési feltétel szerint a 17 aranykorona alatti területekért nem kellett fizetnie. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011 novemberében indult vizsgálata ugyanakkor kiderítette, hogy a bérelt területek zöme 17 aranykorona alatt volt, így gyakorlatilag az ötezer hektár használata után egyetlen fillért sem fizetett a költségvetésnek – írja a lap.

Forgács családja nem az egyedüli, akik az ismert politikusok közül földet vásároltak.

Vass Eszter, L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára felesége a Fejér megyei Nadapnál 34 hektárnyi földet szerzett, majd Gárdonyban 198 hektárt, Seregélyesen 36 hektárt, Nadapon pedig újabb 10 hektárnyi földet vásárolt az állami földárverésen.

Így a politikus és felesége összesen 278 hektár állami földön gazdálkodhat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter édesapja 37,6 millió forintért, nagybátyja és üzlettársa, a Gorzsai Agrár Zrt-t vezető Gyapjas Károly pedig 181 millióért jutott földhöz Makón és Hódmezővásárhelyen. Gyapjas lánya Óföldeákon tett szert egy 141 hektáros földterületre, a vele egy háztartásban élő Légrádi József pedig Makón, Hódmezővásárhelyen, Óföldeákon és Földeákon licitált sikeresen összesen egy 234 hektáros birtokra

Lázár János a múlt heti kormányinfón azt mondta, hogy rokonai évtizedek óta mezőgazdasággal foglalkoznak, minden feltételnek megfeleltek a liciteken való részvételhez, a földterületekhez nyílt árveréseken, „esetenként a piaci eladási ár többszöröséért jutottak”, és azok kifizetéséhez banki kölcsönt fognak felvenni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter édesapjáról Vásárhelyen köztudott, hogy a tsz-korszakban is saját földet művelt, illetve édesanyja a helyi piacon rendszeresen árul tojást.

A legnagyobb összeget egyébként a makói járásban nem politikus, hanem egy apátfalvi család költötte az állami földárveréseken. Gyenge József és családtagjai a földárveréseken 597 hektár földre licitáltak eredményesen, összesen 890 millió 750 ezer forint értékben. Az Apátfalvi Járandó Mezőgazdasági Termelő és Szolgálgató Kft. tulajdonosaiként a cégbíróságin bejegyezett Gyenge József, Gyenge János és Gyenge Ágnes mellett Langóné Gyenge Zsuzsanna, valamint a szintén a családhoz tartozó Mátó István és Mátó Pál Andrásné is licitáltak a makói, az óföldeáki, az apátfalvi és a magyarcsanádi határban található állami szántóföldekre, melyek zömét jelenleg a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., illetve a Gorzsai Takarmánytermelő Kft. bérli.

Az 1995-ben, 25 éves korában Magyar Gazda díjat elnyert Gyenge József korábban az nyilatkozta hírportálunknak, hogy a vételár 80 százalékát a kormány által kedvezményes kamattal biztosított naki kölcsönből fedezik, míg a maradék 20 százalék önerőt ők állják. Lesz miből, hiszen a gabonafélék (kivéve rizs), hüvelyes növények, olajos magvak, illetve nem évelő növények termesztésével foglalkozó, 2005-ben 3 millió forint készpénzzel és 1,1 millió forint nem pénzbeli hozzájárulással alapított vállalkozás az Opten nyilvános adatai szerint 2014-ben nettó 120 millió 831 ezer forint nettó árbevételt ért el.

A kft – mely a cégbejegyzése szerint telephelyet működtet Kövegyen is – fő tevékenysége a már említett növénytermesztés, de melléktevékenységként a sertés és baromfitenyésztést és a mezőgazdasági szolgáltatást is megjelölték.

A kft., a nyilvános adatok szerint két pályázatot is nyert a közelmúltban. Egy LEADER-esen 758 ezret, míg az Új-Magyarország Vidékfejlesztési Programtól egyszer 927 ezer 688 forintot, majd 2 millió 783 ezret, önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzésére.

– 20 évre köteleztük el így magunkat, s a sok munka mellé most bizonyára sok irigyet is szereztünk – mondta egy hete megjelent írásunkban Gyenge József.