A bocsánatkérés fontossága

Szegeden 7. alaklommal emlékeztek meg az 1944/45-ös délvidéki vérengzés áldozataira. A vérengzés egy megtorlás volt a II. világháború történései miatt, azonban a szerb partizánok nem nézve sem embert, sem Istent fosztogattak és gyilkolásztak. 1944-45 telén lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban – korra és nemre való tekintet nélkül – tömegesen kínozták meg és végezték ki a magyar és német nemzetiségű polgári lakosságot, a második világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. A gyilkosságokat számos esetben szadista kegyetlenséggel követték el.
Az áldozatok számát még mindig csak becsülni lehet. A becslések szerint azonban az 1944-1945 telén meggyilkolt magyarok száma 20 000 és 45 000 között van, a témában járatos írónő, Teleki Júlia szerint, azonban ez a szám az 50 000-et is eléri. A „Délvidék békeharcosá”nak is nevezett írónő nem régiben mutatta be könyvét, mi is tudósítottunk róla.
„Tegnap volt a napja annak, amikor 71 évvel ezelőtt kiűztek minket az otthonunkból. Azon a napon minden magyar házból a megfélemlített asszonyok, öregek és gyerekek – utánuk a partizánok – megindultak a piactér felé” – kezdte emlékező gondolatait Teleki Júlia.
Szónoklatában azt hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan számára az, hogy – bár megszületett a magyarok kollektív bűnösségét eltörlő döntés – minden érintettnek egyénileg kell kérnie a bíróságtól rehabilitációját, mitöbb: „szinte könyörögnünk kell”.
A járeki haláltábort túlélő, az áldozatok és hozzátartozóik nevében, így szólalt fel: „Azt várjuk, azt szeretnénk hallani, ha a mindenkori szerb kormány kimondaná azt, hogy igenis akkor nagyon sok ártatlan áldozatot kivégeztek, és bocsánatot kérne a magyar parlamentben. (…) Ahogy azt Áder János köztársasági elnök a magyarok nevében megtette a szerb parlamentben.”
Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke úgy fogalmazott: a bocsánatkérésnél talán még fontosabb az lenne, hogy a ma még tömegsírokban nyugvó áldozatokat eltemethessék, az ártatlanul kivégzett emberek így megkaphassák a végtisztességet.
G.