Igazi örömzene az Ótemplomban – Galériával!

Ahogy elnéztem az erdélyi Markó Botondot és barátait, illetve a kárpátaljai Pál István „Szalonnát” és Bandáját (vagyis az est fellépőit) azonnal az jutott eszembe, hogy ők aztán igazán szeretik azt, amit csinálnak. Öröm volt nézni a játékukat.

A rendezvényt Bán Csaba református lelkész szavai nyitották meg, aki hangsúlyozta, hogy ez a mostani rendezvényük “nyitás a magyar lélek felé”, egyúttal megköszönte a Rádió 7-nek és a Vásárhelyi Televíziónak, hogy a Református Ótemplom programjait eljuttatják a nézőkhöz, hallgatókhoz, olvasókhoz.

Az erdélyi fiatalok mindegyike gyerekkora óta zenél. A frontember Markó Botond kezdetben még gitáron játszott, később tért át a népzene, mégpedig a csángó népzene világába. Emellett azonban kiválóan szaval, mond prózát. Utóbbiról az Ótemplom közönsége is meggyőződhetett: igazi ízes erdélyi nyelven adta el a zeneszámok közti összekötő „meséjét”. A barátok pedig nem kevésbé tehetséges, ifjú zenészek: Molnár Bálint kobzon játszik (ez adja meg talán a csángó népzene különleges hangzását), míg Benke Róbert dobbal egészítette ki a csapatot.

Szalonnáék Kárpátaljáról érkeztek, és az egész Kárpát-medence népzenei kincseit szólaltatják meg – tették ezt most is – őrületes virtuozitással. A zenekar tagjai valamennyien neves népzenészek: Gombai Tamás hegedűn, Gera Attila klarinéton és tárogatón, Karacs Gyula brácsán, Ürmös Sándor cimbalmon, Doór Róbert pedig nagybőgőn játszik.

Hódmezővásárhely a koncertsorozat immár sokadik állomása (2001 óta rengeteg helyen megfordultak mind az ország határain belül, mind azon túl). Böszörményi Gergely (Hódmezővásárhelyről elszármazott, Magyar Örökség-díjas kiadó, producer) elmondta, hogy a kezdetek nem voltak zökkenőmentesek: a Ghymes zenekar kereste meg, hogy a népzenét be kellene csempészni a Zeneakadémiára, ott viszont nagyon nem örültek ennek, mondván „a népzene művelői mindig kurjongatnak, dobbantgatnak, szétverik a színpadot”. Mára már a Zeneakadémián külön népzenei tanszék működik… Ahogy a koncertszervező Böszörményi megfogalmazta, ennek a sorozatnak a legfőbb célja, hogy „megmutassuk a saját zenei hagyományainkat saját magunknak, másrészt az, hogy megmutassuk a velünk együtt élő nemzeteknek, nemzetiségeknek”.

A hódmezővásárhelyieknek bizony megmutatták, legalábbis azoknak, akik ott voltak (majd’ teltház) csütörtök este a templomban. (A többieknek lehet ám sajnálkozni: fergeteges élményből maradtak ki.)

ÉR.