quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

A Föld harmadik pólusán

2016. január 18.


A hegymászás a bátrak sportja, emiatt is csak nagyon kevesen vágnak bele a hegyek hegye, vagyis a Himalája meghódításába. Rozsnyai Sándor ezen kevesek egyike. A Makón autószerelőként dolgozó férfi ugyanis több mint 5600 méter magasan járt. Az ott szerzett tapasztalatokat, érdekességeket osztotta meg hétfő este – immáron második alkalommal – a makói könyvtárban összegyűlt érdeklődőkkel.

A tavaly novemberi első előadásában a nepáli fővárost mutatta be. Most a Katmandúból induló útjuk volt a következő téma. – Negyvenöt perces repülés után érkeztünk meg Luklába, vagyis a Tendzing-Hillaryra, ami a világ egyik legveszélyesebb repülőtere – tudtuk meg Rozsnyai Sándortól. Ez a kicsinyke nepáli repülőtér 2860 méter magasan van, s a kifutópályájája mindössze 700 méter hosszú, a végén egy hatalmas sziklafallal. Emiatt csak kis gépek tudnak itt landolni, illetve innen felszállni.

A gépből kivett csomagok serpák, vagyis helyi teherhordók hátára kerültek. Persze, a hegymászóknak is jutott bőven, ők 10-12 kilós terhet cipeltek. – A 3800 méter magasan lévő Tengboche-be mentünk, ami egy nagyon kicsi, de annál jóval híresebb kolostorfalu – folyatatta az utazó. Tengbochét 1934-ben földrengés döntötte romba, de újjáépítették, 1989-ben pedig tűz pusztított a településen, de mára ismét régi fényében pompázik, nemzetközi összefogásnak köszönhetően.

Útjuk ezen szakasza rengeteg hindu vallási szentély, illetve ereklye mellett vezetett. – Sztúpák, Mani-kövek között haladtunk – emelte ki Rozsnyai Sándor. A sztúpa Buddha hamvait rejti, a Mani-kőre pedig könyörgéseket írnak a buddhisták. A Himalája déli oldalát dús növényzet borítja, a folyómeder fölött pedig függőhidakon lehet átkelni. A hegymászó itt fejezte be előadásának második etapját, s hamarosan következik a harmadik rész.

Munkatársunktól. K.