quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

Gyökérügyben eláshatjuk magunkat

2016. január 14.


Tavaly majdnem nyolcezer tonna sárgarépát és petrezselymet, és több mint háromezer tonna céklát importáltunk. A répatermés hat év alatt ötödével, azaz 12 ezer tonnával csökkent, ugyanis míg 2009-ben még közel hatvanezer, 2015-ben már csak 47 ezer tonna répa termett Magyarországon – tudta meg a Helyi Híradók a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb elnökétől. Ledó Ferenc úgy látja, a jelenség több dologra is visszavezethető.

„A klimatikus viszonyok változása, az aszály miatt ma már nem lehet öntözés nélkül gazdálkodni. Azok a térségek, ahol korábban sárgarépával, gumós zellerrel, céklával, paszternákkal, vagy petrezselyemmel foglalkoztak, folyamatosan elaszályosodnak, és a gazdák rájönnek, hogy öntözés nélkül nem éri meg ezekkel foglalkozni, így sokan felhagynak vele” – részletezte Ledó Ferenc elnök, aki hozzá tette lehetene öntözőrendszereket építeni, de annak a költségei lassan térülnek meg.

De nemcsak az öntőrendszer hiánya okozza a visszaesést, felül kellene vizsgálni a termelési technológiát is, mert az is elavult. Ledó Ferenc szerint csak ezután lehetne felvenni a versenyt az import zöldségekkel.

A konkurencia egyre nagyobb, mert az orosz embargó miatt jelentős mennyiségű olcsó lengyel áru jelent meg az unió piacán, ami Magyarországra is eljut és emiatt csökkent a kereslet a hazai termékek iránt. Mintha felemelt kézzel adnák meg magukat a magyar gazdák, a tavalyihoz képest idén 40 hektárral tovább csökkent a gyökérzöldségek vetésterülete, és csak répából majdnem tízezer tonnával kevesebb termett.

A kisebb vetésterület mellett a forró, száraz nyár is visszavetette a hozamot. A cékla azonban meglepő kivétel, ebből 2014-hez képest, 2015-ben 600 tonnával több termett. A jelenleginél már csak akkor lennének nagyobb bajban ennek a szektornak a résztvevői, ha hirtelen egy jó termésű év jönne. Akkor a tárolással volnának nehézségeik, mert nincs elegendő kapacitás a megtermett zöldségek frissen tartásra.

„A jövő egyik legnagyobb kihívása minden bizonnyal a tárolókapacitás kialakítása lesz, ma ugyanis csak nagyon kevés korszerű raktár áll rendelkezésre, ahol egész évben friss marad az áru. Úgy kell megoldani a tárolást, hogy lehetőleg ne csak a nyár végétől karácsonyig tartó időszakban tudjuk ellátni a hazai kiskereskedelmi láncokat sárgarépával és petrezselyemmel, hanem egész évben” –mondta az elnök. Ledó Ferenc szerint a feldolgozási-csomagolási kapacitásokon is javítani kellene. „A fogyasztók egyre nagyobb része a félkész leveszöldséget keresi, mert kevesebb munka van vele, emiatt egyre kevesebben vesznek földes sárgarépát a piacon. Tehát az új fogyasztói igények szerint legalább félkész állapotban kell előkészíteni a terméket, például tisztítva, darabolva, hogy azt már csak bele kelljen dobni a levesbe, ehhez azonban összefogásra, és jól működő termelői értékesítő szervezetekre van szükség” – vonta le a következtetést a FruitVeb elnöke.

Forrás és fotó: hirado.hu