Ki kapja Téni bácsi aranygyűrűjét?
Korom András – Makó
Tavaly Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai-díjas színművész kapta Hegedűs D. Géza, Szalma Tamás, Réz András filmesztéta, Kútvölgyi Erzsébet és Gyarmathy Antal, a színész unokája, azaz a Páger-díj kuratóriuma egyhangú javaslata alapján a Páger-díjat, azaz a legendás makói származású színész, Téni bácsi arany pecsétgyűrűjének pontos mását.
A város által 2001-ben alapított díjat 2002-ben Halász Judit, 2003-ban Garas Dezső, 2004-ben Király Levente, 2005-ben Venczel Vera, 2006-ban Csákányi Eszter, 2007-ben Kern András, 2008-ban Törőcsik Mari, 2009-ben Kulka János, 2010-ben Bánsági Ildikó, 2011-ben Rudolf Péter, 2012-ben Kútvölgyi Erzsébet, 2013-ban Cserhalmi György, 2014-ben pedig Gáspár Sándor vehette át.
Páger Antal 1899. január 29-én született Makón. Hollósy Kornélia színháza lelkes látogatójaként (édesanyja ott volt jegyszedő) már gyermekkorában eljegyezte magát a művészettel, bár csizmadia édesapja ezt olyannyira nem támogatta, hogy összetörte a hegedűjét és festőállványát is.
Érettségi után a pesti egyetem orvoskarára jelentkezett, de mert ott nem volt hely, a jogira iratkozott be. Közben – hogy eltartsa magát – lakatossegédként, majd aratómunkásként dolgozott. Az évnyitóig hazautazott Makóra, szórakozásból játszott néhány műkedvelő előadáson, itt fedezte fel a székesfehérvári színház titkára. Kecskemét, Pécs, Nagyvárad és Szeged után 1931-ben került fel a fővárosba, ahol hamarosan a Vígszínház sztárja lett. A következő évben debütált a Piri mindent tud filmben. Ez ugyan megbukott, de Páger filmkarrierjét beindította.
A II. világháború után előbb Ausztriába menekült, majd Franciaországba került, 1948-ban pedig Argentínában telepedett le, s ott az Argentin Magyar Színház egyik alapítójaként dolgozott, illetve festményeiből rendezett sikeres kiállításokat.
1956 augusztusában kormányengedéllyel utazhatott vissza Magyarországra, ahol pályája töretlenül folytatódott. Egészen 87 éves korában bekövetkezett haláláig.
