Meghalt Zsigmond Vilmos

Életének 86. évében elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, „a világítás mestere”, „a fény művésze+, az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb alakja.
Az MTI portréja szerint 1930. június 16-án született Szegeden. Fiatalkorát is itt, a Tisza-parti városban töltötte. Középiskolai tanulmányait a helyi piarista gimnáziumban végezte. Ezt követően Budapestre került. A legendás Illés György tanítványaként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán 1955-ben. Több főiskolai társával végigfilmezték az 1956-os forradalom eseményeit, az országot novemberben hagyta el Kovács Lászlóval, táskájukban közel tíz kilométernyi filmfelvétellel.
Forrás: MTI/Kovács Tamás
A két barát az Egyesült Államokban telepedett le, Zsigmond Vilmos 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot. Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmeket és reklámfilmeket, majd kisebb költségvetésű alkotásokat fényképezett.
Operatőri látásmódja – a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás – az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte. Elmondása szerint mindig azok a filmek érdekelték, amelyek az emberekről szólnak.
Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt 1971-ben. A pályája során egy sor nagy rendezővel dolgozott együtt. Fényképezett Steven Spielbergnek, Brian DePalmának vagy épp Woody Allennek is.
A hetvenes-nyolcvanas években egy sor műfajban kipróbálta magát. Forgatott bűnügyi drámát (Sugarlandi hajtóvadászat), sci-fit (Harmadik típusú találkozások) zenés filmet (Az utolsó valcer), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok), életrajzi filmet (Sztálin) és háborús filmdrámát (A szarvasadász) is.
Négyszer jelölték Oscar-díjra. 1977-ben meg is kapta a fent már említett Harmadik típusú találkozásokért. Saját bevallása szerint ugyanakkor a két vietnámi veterán történetét feldolgozó, 1978-as A szarvasvadász volt a legjobb munkája.
Forrás: Youtube.com/Oscars
2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n.
A hetvenedik születésnapján a Magyar Köztársaság Aranyérmével, 2001-ben az újraalapított Corvin-lánccal tüntették ki. 2004-ben Szeged díszpolgárává választották. A Belvárosi mozi nagyterme tizenegy éve az ő nevét viseli.