Akadálymentesítéssel a hallássérültek kirekesztése ellen

Az ép hallású emberek számára természetes jelenség, hogy meghallanak minden hangot, értik a beszédet, könnyedén boldogulnak a tévé előtt, és egyszerűen képesek kifejezni igényüket mások felé. Sajnos nem minden embernek adatik ez meg. A SINOSZ arra törekszik, hogy egyre jobban csökkenjen a hallássérült emberek kirekesztésből fakadó hátránya.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének helyi szervezetének ügyintézőjét, Nagy Éva Máriát kérdeztem a szervezet munkájáról, eredményeikről, programjaikról.
Mi a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének a küldetése?
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége – mint közhasznú, országos érdekvédelmi szervezet – a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi integrációjának előmozdításáért tevékenykedik. Ennek érdekében a jogszabályokban foglaltak megvalósításának szorgalmazásával segíti életminőségük javulását, valós szükségleteken és igényeken alapulva ösztönzi az akadálymentesítési folyamatokat, közösségi színtereket, szolgáltatásokat biztosít.
Hogyan kezeli a társadalom a hallássérülteket?
A hallássérültek mindenhol a világban – így Magyarországon is – évszázadokon át zárt közösséget alkotva, a külvilág számára ismeretlenül, „rejtőzködve” éltek. Mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott: a SINOSZ napjainkban arra törekszik, hogy minél többen megismerjék a hallássérült emberek világát, kultúráját, s ez által csökkenjen a kommunikációs nehézségekből és a fogyatékos emberek társadalmi kirekesztettségéből fakadó idegenkedés, erősödjön az el- és befogadás.
E törekvést jelzi többek között
- a SINOSZ-ról, a siketekről és nagyothallókról szóló, ill. a jelnyelvet népszerűsítő kiadványok (könyvek, brosúrák, DVD-k stb.) megjelentetése.
- a jelnyelvi oktatás akkreditálása és a tanfolyamok oktatási anyagának megújítása, valamint egyre növekvő látogatottsága.
- a SINOSZ jelentősebb rendezvényeinek nyilvános helyen, széles körű propaganda mellett, a halló közönségre is építő megtartása.
- „Érzékenyítő” programunk keretében a legfogékonyabb célcsoport, a gyermekek körében alternatív iskolai tanórák keretében erősítjük a másság elfogadását.
Milyen akadálymentesítő módszerek léteznek?
A hallássérültek mindennapi életében kihívást jelentő helyzetekre jelent megoldást a kétnyelvű oktatás bevezetése, esélyegyenlőség megteremtése a munkában, a diszkriminációmentesség, a megfelelő segédeszköz ellátás és a kommunikációs akadálymentesítés. A SINOSZ érdekvédelmi munkájának fontos célkitűzése, hogy az akadálymentesítés fogalmát a siket és nagyothalló személyekre vonatkoztatva is megismertesse a társadalommal és a döntéshozókkal.
A siket ember számára elsősorban a jelnyelv, ill. a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás alkalmazása nyújt akadálymentes hozzáférést az információkhoz a mindennapi élet számos területén. Intézményünkben több mint 25 évvel ezelőtt kezdődött el a jelnyelv oktatásának folyamata. Napjainkra létrejött a SINOSZ jelnyelvi képző központja, mely a jelnyelv oktatására és vizsgáztatására, jelnyelvi tolmácsok és jelnyelvi oktatók képzésre szakosodott, és Akkreditált Felnőttképzési Intézményként működik.
Napjainkban terjedőben van a feliratozás alkalmazása is – nemcsak a televízióműsorok egyre szélesebb köre válik így hozzáférhetővé a siket és nagyothalló személyek számára, hanem egyre több színházban, előadások, iskolarendszerű és tanfolyami képzések stb. során is megvalósul az akadálymentesítés ezen formája.
A KONTAKT Tolmácsszolgálat egy Európában is új és korszerűnek számító videó-tolmácsolási rendszer hallássérültek számára Célja, hogy a hallássérültek az ország minden pontján azonos eséllyel, azonos színvonalú, akadálymentesített kommunikációs szolgáltatásokhoz jussanak.
Mennyire elterjedt a jelnyelv használata a mindennapokban?
Különféle eltérések vannak a siketség és a nagyothallás között, és ezen különbözőségből adódóan más a szociális helyzetük, eltérőek a kulturális igényeik és legfőképpen a lehetőségeik. A siket emberek nyelvi és kulturális kisebbségként tekintenek magukra – az egész világon. A jelnyelvet ugyanúgy használják, mint a halló emberek a beszélt nyelvet. A jelnyelv a legtöbb siket ember elsődleges nyelve, siket szülők esetében az anyanyelve.
A SINOSZ térítésmentesen tolmácsszolgáltatást nyújt tagjainak az önálló életvitel elősegítésére, a foglalkoztatás, az oktatás, illetve képzés során, konferenciákon, rendezvényeken, kulturális vagy szabadidős tevékenységeken való egyéni részvételük esetén
Azok a nagyothallók, akik integrált oktatásban vettek részt, többnyire hangzó beszéddel kommunikálnak és kevesen ismerik a jelnyelvet.
Milyen programot, rendezvényt tervez a szervezet a közeljövőben?
Szervezetünk szakmai rendezvényeket, illetve kulturális, sport és szabadidős programokat egyaránt szervez. Hódmezővásárhelyi Helyi Szervezetben decemberben idén is megrendeztük a Mikulás ünnepséget, majd a T.É.M.A. Plusz pályázat keretén belül az Értékes emberek vagyunk! részprogramjaként mentálhigiénés szakember által tartandó játékos önismereti tréninget szerveztünk. Az évvégi taggyűlésünket Karácsonyi ünnepséggel zárjuk.
A SINOSZ programjairól képes beszámolót a linkre kattintva, a szervezet honlapján találhatnak.