Mi mindenre költött az ország az EU-s pénzekből?
Hivatalosan is lezárult a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési időszak. A ciklus magyarországi tapasztalatairól és legfontosabb számairól Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be, ma délután az Országgyűlésnek.
Politikai szempontból úgy jellemezte az elmúlt éveket, hogy míg az MSZP „megtervezte és ellehetetlenítette” a források lehívását, addig a mostani kormány „megmentette és kifizette” azokat.
A kancelláriaminiszter tájékoztatása szerint a hétéves ciklusban Magyarország 9536 milliárd forint értékben kötött fejlesztési szerződést és mára 9041 milliárdot ki is fizetett.
A forrásfelhasználás részleteiről szólva kifejtette, az érintett időszakban 133 ezer pályázat érkezett be, ebből 73 ezer volt nyertes, ami 43 ezer pályázót jelent. Közülük 28 ezer cég, 25 ezer pedig önkormányzati, civil vagy állami program volt.
A fenti uniós ciklusban 236 kilométer vasút épült vagy újult meg az országban, 1066 kilométer kerékpárút létesült, 537 kilométer új utat építettek illetve 2849 kilométert hoztak rendbe.
A miniszter elmondta, hogy 2010 óta 500 ezer új munkahely jött létre, ezek közül 134 ezerhez vettek igénybe uniós támogatást.
Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Összesen 28 ezer kis- és közepes vállalkozás kapott támogatást, 366 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre, 314 milliárd forint a turizmusra, 197 milliárd a közigazgatás korszerűsítésére.
A vállalkozások 1651 milliárd forint támogatást hívtak le, megújult 521 iskola, 20 egyetem és 163 kórház.
A politikus összegzője szerint a munkaerőpiacra visszavezető képzésekben 1,3 millió ember részesült uniós forrásból.
Szólt arról is, hogy 5 millió ember lakásának szennyvízkezelését oldották meg, 3 millió ember érintenek az ár- és belvízvédelmi programok, s 7,9 millió ember számára lett egészségesebb az ivóvíz.
Idén 2400 milliárd forint EU-s pénzt fizettek ki, ami hozzájárult a gazdasági növekedéshez – mondta a tárcavezető, aki kitért arra is, hogy a pénzek felhasználásának szabályossága megfelel az uniós átlagnak, mintegy 9 ezer milliárd forint elköltése után kevesebb mint 2 százaléknyi hibát talált az EU.
A több vizsgálatot azzal indokolta, hogy 2010 után meghonosodott a „feljelentés kultusza”.
