„Vásárhely tartópillére a művészet!”

Fodor József idén lenne 80 éves, ez alkalomból nyílt mintegy 140 művéből kiállítása szombaton délben. A képek csodálatán túl azonban sokkal inkább emlékezni gyűltek össze a látogatók a galériába. Emlékezni egy olyan személyiségre, akit csak sajnálhatunk, hogy nem ismerhetünk már meg.

Az alkotásai beszélnek helyette. Arról, hogy milyennek látta ő a világot. Így a befogadó Fodor József festészeti világán keresztül megalkothat egy új, saját valóságot. A kiállítás megnyitók szokásos menetét élhettük át ezen napon, látszólag semmi szokatlan: köszöntő, megnyitó, méltatás, kis zene, kis az. Azonban a ezúttal (sokkal jobban, mint máskor) mindegyik beszéden érződött a személyes érintettség, a párás tekintetik minden szónál többet mondtak.

Almási István polgármester a múltidézésen túl a saját csodálatát hangsúlyozta Fodor Józseffel szemben: „Csodáltam a nyugalmat, az empátiát, ahogy a tanítványokkal foglalkozott. Ő volt az, aki a munkát hittel tudta végezni.” Beszédét nem kevesebbel zárta, minthogy Fodor Józsefnek az öröklét adatott meg, hiszen nevét soha nem fogják feledni.

Lázár János miniszter, országgyűlési képviselő is hozzáadta a maga valóságát Fodor József emlékezetéhez, és emellett szólt a művészetről: szerepről, múltról, jövőről. „Ennek a közösségnek a tartópillére a művészet és a művész. Ennek a városnak szüksége van értelmiségre. Ezt a várost az elmúlt 50 évben az tette azzá ami, hogy mindig volt értelmisége, és ennek megkerülhetetlen tagja volt Fodor József. Sokfajta művészkép, művészmodell él az ember fejében. Az, amit ő képviselt, az olyan ember, aki felelősséget vállal azért, ahova születik, van véleménye, amit el is mond, és megpróbálja formálni azt a közösséget, amelyben él. Hány olyan tehetséges ember él itt ma közöttünk Hódmezővásárhelyen, aki ideszületik ebbe a városba és nem akar innen elmenni. Megváltoztatni azt a közösséget, megváltoztatni azt az épített valóságot, amelybe születik az ember, olyanra, amilyet szeretne, mindig nehezebb, mint elmenni. Máshol sikeresnek lenni mindig sokkal könnyebb. Akik itt élnek Hódmezővásárhely, nem tudjuk függetleníteni magunkat attól a helytől, amelyben élünk. Mi nem vagyunk kozmopoliták. Mi lokálpatrióták vagyunk. ”

Zárásként Feledy Balázs művészeti író méltatta a festőt, aki ennél sokkal több volt: tanár, művészetszervező, a várossal együtt élő-lélegző entitás. Feledy Balázs hangsúlyozta, hogy egyedülállóan grandiózus kiállítás jött létre, amiben Fodor összes témája megjelenik. Így láthatjuk csendéleteit, elmerenghetünk figurális alkotásaiban, helyet kapott szakralitása is, közelről szemlélhetjük a művész feszültséggel teli expresszivitását.

A festő egyik kedvenc dalát Almási Enikő énekes és Nagy János Erkel-díjas dzsesszzongorista, zeneszerző adta elő.

ÉR.